A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról

A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról. O Tovább :

1 «Öcs mellett, és pedig a helységtől északra, a szőlőkertek szélén, szintén akadtam ide tartozó rétegekre a hegyoldalban s egy kis vízmosásban a kimállott darabok közt a következő fajok képviselvck : Melanopsis Sturii FUCH. » decollata STOL. Planorbis Renssi HÖRX. » nitidiformis GOB. » applanatus THO.M. » cornu BUON.GV Helix Reinensis GOB. Hogy továbbá Kapolcson édesvízi mészkövek szintén képviselvék, ezt már BEUDANT említé.» «E kőzetek telve szerves zárványokkal, melyek a márgásabb féleségekben, mint a nagyvázsonyi fönsikon úgy itt is, megtartott héjjal észlelhetők." Innen ROTH meghatározásai nyomán pontusi kövületeket sorol fel. Ugyancsak innen emlit BÖCKH kovatartalmú mészféleséget is, a melyben azonban csak kőbelek (Planorbis cornu, Succinea cfr. Pfeifferi, Limneus cfr. acuarius) vannak. «A Helices-ek úgy látszik itt ritkábbak, mint a nagyvázsonyi édesvizi mészkőben, de hogy nem hiányzanak, az bizonyos. A mondottakból látjuk tehát, hogy itt Kapolcsnál csakugyan mutatkoznak édesvízi mészkövek, melyek paleontologiai zárványaik megtartási állapota, valamint a felismerhető alakok folytán megegyeznek a nagyvázsonyi mészkövekkel; továbbá, hogy itt e mészkövek, a mennyire látható, a mélyebb fekveteket képezik, de szoros kapcsolatban állanak homoktartalmat mutató féleségekkel, mely utóbbiaknak faunája azonban annyiban változik, hogy a mészkőben honos Helices-ek, Planorbis-ok stb., itt háttérbe szoríttatnak egy más fauna által (Cardium vicinum, Melanopsis Sturii, Congeria Basteroti), mely rendesen az ú. n. congeria-rétegekben fordul elő. Minthogy azonban mind e rétegek szoros kapcsolatban állanak, továbbá más helyt, p. o. Öcsön, több, mind a nagyvázsonyi fensík édesvizi mészkövében, mind pedig a kapolcsiban fellépő faj, sőt agyaglerakodásban mutatkozik, még pedig fajokkal együtt, melyek ez utóbbi agyag beosztását a congeriaagyagban igényelik, nem marad egyéb hátra mint a fentebbiben felsorolt édesvizi lerakodásokat, melyek paleontologiai tekintetben szoros rokonságban állanak az öcsi agyaggal, szintén még a congeriaemeletbe beosztani.» Végül azután

2 annak a meggyőződésének ad kifejezést BÖCKH, hogy ezek az édesvizi képződések csakis a congeria-képlet rendes lerakodásainak «helybeli viszonyok okozta» módosulatainak tekinthetők, s e viszonyok megszűnése után «a congeria-emelet lerakodásait ismét rendesen képviselt alakjukban látjuk fellépni». Ugyancsak ehhez a meggyőződéshez csatlakozik HOFMANN KÁROLY is.

3 Nagyvázsony és Öcs édesvízi képződéseit az újabb szerzők közül elsőnek HALAVÁTS tárgyalja,

4 a ki a települési viszonyokat LÓCZY közlései alapján ismerteti. Eszerint a nagyvázsonyi Kinizsitorony aljában levő árkok «az édesvízi mészkő alatti agyagba mélyednek». E sárga, sötétszürke, szenes réteget tartalmazó agyagban HALAVÁTS a következő faunát találta: Planorbis cornu BRONG. r. » bakonicus HALAV. i. gy. » Krambergeri HALAV. r. Helix sp. i. gy. Pupa callosa REUSS r. 1 83. 1. 2 85. l. 3 I. h. 422. 1. 1 I. h. 22—23. 1. 1"