A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene

59 A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja, és jelene. II. Dinnyés állomás közelében, régi, időnként részben vízzel borított tómederben a következő fajokat gyűjtöttem: 18. Vallonia pulchella MÜLL. 19. Vallonia pulchella excentrica STERKI 20 Vallonia costata MÜLL. 21. Fruticicola unidentata DRP. 22. Helicella obvia HARTM. 23. Chondrula tridens MÜLL. 24. Pupilla muscorum L. 25. Vertigo pygmaea DRP. 26. Isthmia minutissima HARTM. 27. Cochlicopa lubrica MÜLL. 28. Cochlicopa lubrica cxigua MKE. 29. Succinea hungarica HAZ. 30. Succinea oblonga DRP. 31. Succinea oblonga humilis DROUÉT —. Limnus stagnalis L. 32. Pkysa fontinalis L — Spirodiscus corneus L. Tropidiscus umbilicatus MÜLL. —. Gyrorbis vorticulus TROSCH. —. Gyrorbis spirorbis L. 33. Armiger nautileus L 34. Segmentina nitida MÜLL. 35. Vivipara contecta MILL. 36. Bithynia tentaculata L. 37. Valvata cristata MÜLL. 31. Radix ovata DRP. —. Limnophysa palustris MÜLL. —. Limnophysa palustris corvus GMEL. -—. Limnophysa palustris Clessiniana HAZ. AZ itt felsorolt fajok legtöbbje, mint látjuk, a Sárrét faunájában is honos. Kettő azonban hiányzik abból s ez a kettő megérdemli, hogy előfordulásukról röviden megemlékezzünk. Az egyik a Fruticicola unidentata DRP. EZ a hegyvidéki faj külföldi szerzők szerint csakis a Kárpátokban és az Alpesekben honos. CLESSIN, akit eziránt legutóbb külön nyilatkozatra kértem fel, levélbeli közlésében szintén ennek a nézetnek ad kifejezést. Ezzel szemben SZÉP REZSŐ 1 a Dunántúlról, Kőszeg vidékéről említi, a faunakatalógus pedig Mohácsról.

2 Ezenkívül eddig hazánkból csak az északnyugati Kárpátok területéről volt ismeretes.

3 Annál érdekesebb, hogy ez a faj Dinnyésről, a Velenczei-tó mellől is előkerült, ami most már valószínűvé teszi azt, hogy túl a Dunán egyebütt is él. A kőszegi előfordulás mintegy összekötő kapocs a stájerországi és az alsó-ausztriai alpesi előfordulásokkal, ahol ez a faj minden kétséget kizárólag él. Bizonyára innen került a Velenczei tó környékére is. A másik, a Succinea hungarica HAZ., amely túl a Dunán csak Siófokról és Tihanyból ismeretes. Ezeken és eredeti lelőhelyén — Budapesten — kívül egyébként nálunk másutt nem is találták. Egy változatát (var. thermalis HAZ.) a Püspökfürdőből ismerjük.

4 Németországból CLESSIN Danzig környékéről,

5 GOLDFUSS pedig Thüringenből (Halle a/S) említik.® A Velenczei-tó környékén való előfordulás a balatonmellékivel kapcsolatban mindenesetre érdekes, ámbár valószínű, hogy ez a faj nagyobb elterjedtségnek örvend, semmint az az eddigi gyér adatokból látszik. Elterjedésének határait mindenesetre érdemes lesz követnünk. 1 Die Molluskenfauna der Umgebung von Güns. Malak. Blatt. Bd. XI. 11. 1. 2 CSÍKI, i. h. 21. 1. 3 Soós, Magyarország Helicidái, Állat. Közi. III. 3. füz. 153. 1. 4 CSÍKI, i. h. 33. 1.. 5 Deutsche Excurs. M. F. II. Aufl. 348—49. 1. 6 I. h. 190—191. 1.