A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Tuzson János: A balatoni fosszilis fák monográfiája
52 4. balatoni fosszilis fák monográfiája. 52 elhelyezésűek, s ezek közül a két legalsó, közelebb áll egymáshoz, mint a feljebb esők. A legalsó másodlagos ér helyzete arra mutat, hogy a levéllemez hiányzó része nem nyélbe futó, hanem szívalakú volt. A harmadlagos erek a legalsó másodlagos értől lefelé eső lemez-részen, s feljebb a másodlagos erek, végén vastagabbak, feltűnőek. Mindeme sajátságok a Corylus genus fajainak levelén vannak meg, s a kövület a Corylus avellana levelétől nem különbözik semmiben. A biztos meghatározásról és megnevezésről azonban, a hiányzó részek következtében le kell mondanunk. IRODALOM. 1. BRONGNIART, A.: Histoire des Végétaux Fossiles. Paris. 1828. 2. DAWSON, J. W.: On the Flora of the devonian period in North Eastern America; Quarterly Journal of the geol. soc. of London. Vol. 18, 1862. p. 296. 3. DAWSON, J. W. : The fossil plants of the devonian and upper Silurian formations of Canada. 1871.; Geological Survey of Canada. ALFRED R. SELWYN F. G. S. Director. 4. D'EICHWALD, E.: Lethaea Rossica ou Paléontologic de la Russie. Stuttgart. 1860—68. 5. ESSNER, B. : Über den diagnostischen Werth der Anzahl und Höhe der Markstrahlen bei den Coniferen. Halle. 1882. 6. FELIX, J.: Studien über fossile Hölzer. Inaug. Diss. Leipzig. 1882. 7. FELIX , J.: Magyarország fossil fái; A M. kir. Földt. Intézet Évkönyve. VIII. 1887. p. 139. Beiträge zur Kenntniss der fossilen Hölzer Ungarns; Mitth. aus dem Jahrbuche d. Kgl. Ungar, geolog. Anstalt. Bd. VIII. p. 145. 8. FELIX, J.: Untersuchungen über fossile Hölzer; Zeitschr. d. Deutsch, geol. Gesellsch. 1887. p. 517. 9. FELIX, J. : Untersuchungen über fossile Hölzer; Zeitschr. d. Deutsch, geol. Gesellsch. 1894. p. 79. 10. GEINITZ, H. B.: Die Leitpflanzen des Rothliegenden etc. Leipzig, 1858. 11. GÖPPERT, H. R.: Monographie der fossilen Coniferen. Leiden, 1850. 12. GÖPPERT, H. R.: Fossile Flora des Übergangsgebirges; Nova Acta Leop. Carol, v. 22. Suppl. 1852. 13. GÖPPERT, H. R.: Die fossile Flora der permischen Formation; Palaeontographica. XII. 1865. 14. GÖPPERT, H. R.: Text zum Arboretum fossile. 15. GÖPPERT, H. R.: Beilage zum Arboretum fossile. 1880. 16. GÖPPERT, H. R.: Revision meiner Arbeiten über die Stämme der fossilen Coniferen etc. ; Botan. Centralblatt. 1881. I. p. 378. II. p. 27. 17. GÖPPERT, II. R. (STENZEL): Nachträge zur Kenntniss der Coniferenhölzer der palaeozoischen Formationen; Phys. Abh. d König], Akad. d. Wiss. zu Berlin. 1887. II. 18. GRAND' EURY, C: Flore Carbonifére du département de la Loire et du centre de la France. Paris. 1877. 19. GROPPLER, R.: Vergleichende Anatomie des Holzes der Magnoliaceen; Bibliotheca Botanica. VI. Heft 31. 20. HEER , O: Pécs vidékén előforduló permi növényekről; A m. kir. P'öldtani Intézet Évkönyve. 1877. V. p. 1. Über permische Pflanzen von Fünfkirchen in Ungarn; Mitth. aus dem Jahrb. der kgl. ung. geol. Anstalt. V. 1878 p. 1. 21. KOVÁTS , J.: Fossile Flora von Erdőbénye; Arbeiten der geol. Gesellsch. für Ungarn. I. 1856. 22. KNY, L. : Ein Beitrag zur Kenntniss der Markstrahlen dicotyler Holzgewächse ; Berichte d. Deutsch. Botanischen Ges. 1890. p. 176. 23. KRAUS, G.: Mikroskopische Untersuchungen über den Bau lebender und vorweltlicher Nadelhölzer; Würzburger Naturwiss. Zeitschr. 1864. V. p. 144. 24. KRAUS, G. : Einige Bemerkungen über die verkieselten Stämme des fränkischen Keupers; Würzburger Naturwiss. Ztschr. VI. 1866. p. 64. 25. KRAUS, G.: Zur Kenntniss der Araucarien des Rothliegenden und der Steinkohlenformation; Würzburger Naturwiss. Ztschr. VI. 1866. p. 70. 26. LINDLEY, J. et HUTTON, W.: The fossil Flora of Great Britain. London, 1«31— 37.
