A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene
4 fejéi-megyei Sáriét geologiai múltja és jelene. 5 Ez a lápföld, amint mondom, a Sárréten majdnem mindenütt jelen van; ahol tőzegtelep van, mint annak a fedője, ahol pedig nincs, ott annak helyettesítőjeként. A mellékelt tőzegtérképen a lápföldet csak ott jelöltük ki, ahol nincs tőzeg alatta. A Sárrét geologiai szerkezetével ekként végezve, áttérhetünk e lápterületnek immár a történeti időkbe eső — emberkéz okozta — átalakulásaira. Már a rómaiak végeztek itt előmunkálatokat, hogy a mocsaras vidéken keresztül a Dunától az Adriai tengerig közlekedő utat létesíthessenek. 1 Hogy munkájukat nem koronázta siker s a Sárrét a legújabb időkig ingoványos lápterület volt, azt nemcsak okiratok, de élő szemtanúk bizonyítják. 2 A XVIII. század derekán az úrbériség megszüntetését czélzó törekvések a nagy parlagot felölelő Sárvíz—Sió—Kapós mentére irányították a mértékadó körök figyelmét s ekkor született meg, mint ZICHY fentebb idézett munkájában olvashatjuk, a Sárvíz szabályozásának eszméje. Az eszme azonban meddő maradt egészen 1810-ig, amikor is végre JÓZSEF nádor vette kezébe a szabályozás ügyét, aki egy Simontornyára egybehívott közgyűlés alakjában az első impulzust szolgáltatta a csatornázás eszméjéhez. így készült el azután 14 évi munka árán 1825-ben a 112 km. hosszú Nádorcsatorna, mely az ősii határszéltől a szegszárdi vámhídig terjed s három vármegyének (Veszprém, Fejér, Tolna) 41 községét érinti. Nagyon természetes, hogy ha a sárréti láp vizét le is csapolták, az még hosszú ideig vizenyős lápterület maradt. Ma már azonban a Sárrét legnagyobb része teljesen száraz s a zsilipekkel ellátott csatornák segítségével tetszésszerint öntözhető lévén, kitűnő legelőket szolgáltat. Idővel pedig a legelőket bizonyára szántóföldek fogják felváltani, mint az már most is, különösen a medencze keleti harmadában széltében elterjedve látható. S a terület jellegének átalakulásával a fauna és a flóra is más képet ölt. A mai Sárrét puhatestű faunája, mint azt a továbbiakban látni fogjuk, már egyszersmind e terület jövőjének is előhírnöke. 1 Ifj. ZICHY JÁNOS gróf: A Nádorcsatorna-társulat Monographiája. 3. 1. Székesfehérvár, 1896. - «Alba est in medio palude sita» mondja Bonfinius Székesfehérvárról.
