A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 39 és ugyanott élő neritinát N. ßuviatüis-mk tartottam, szembehelyezkedett. Bizonyító erejű érvei előtt készséggel meghajoltam s ennek az irodalomban nyomát is adtam. 1 Soós-nak azt a felfogását, hogy a N. danubialis a N. Prevostiana-hoz rendszertanilag igen közel áll, olyan értelemben, a mely szerint az előbbi faj a plioczén eredetű N. Prevostiana-Xól származtatható, több okból teljes mértékben osztom. Az egyik ok az, hogy a N- danubialis pleisztoczén nél idősebb rétegekből nem ismeretes, tehát eddigi tudomásunk szerint okvetlenül fiatalabb, mint a plioczénben gyökerező N. Prevostiana. Másrészt ezt a két fajt tényleg az átmenetek hosszú sora köti egymáshoz. BRUSINA a színezés meg a rajzolat alapján megkísértette a püspökfürdői fosszilis N. Prevostiaua-t széttagolni, 2 de nem sok sikerrel. Én magam, miután ezzel a fajjal igen sokat foglalkoztam és a tátrai előfordulási helye kivételével valamennyi lelőhelyét felkerestem (az eredeti lelőhelyet: Vöslaut is beleértve), arra a megismerésre jöttem, hogy a Neritina Prevostiana-ra a szín és a rajzolat éppenséggel nem jellemző, mert a legkülönfélébb rajzolatú és színezésű példányok egy és ugyanazon a helyen is előfordulnak. Ennek az illusztrálására és minthogy e faj valamirevaló ábrákkal mindezideig nem dicsekszik, a tatai, városhidvégi, siófoki és püspökfürdői fosszilis N. Prevostiana különféle színű és díszítésű példányainak képét a II. táblán jelen munkához mellékelem. Az élő példányok ábrázolása ezen a helyen, sajnos, nem volt lehetséges. Igen nevezetes körülmény, a mire egyébként már Soós is utalt, 3 hogy a N. danubialis-nak is rendkívül változó a színe meg a díszítése. A N. Prevostiana vöslaui típusa, továbbá a podsusedi, robogányi, tapolczai és tátrai példányok jobbára feketék és csak elvétve akad köztük más színezésű vagy zegzugvonalas díszítésű példány. A tatai neritina egyszínű lila vagy világosabb és sötétebb lilaszínű alapon zegzugvonalas rajzolatokkal ékes. A püspökfürdői neritina szürkésbarna alapszínű, zegzugvonalas díszítésű. Ez áll legközelebb a N. danubialishoz. Ugyanezek a szín- és rajzváltozatok a N. danubialis-on is mind előfordulnak. Ujabban HORUSITZKY HENRIK barátom Nyitraivánkán tiszta fekete példányokat is gyűjtött. Ugyanilyeneket ismerek Horvátországból is. A h a r ma dik vonatkozás, a mi a N. danubialis-X a N. Prevostiana-vál szoros kapcsolatba hozza, az, hogy az előbbi faj fiatal példányainak az alakja rendkívül hasonló a N. Prevostiana-éhoz és csak a teljesen kifejlődött, fe 1 n ő 11 p él'd á n y o k viselik magukon a N. danubialis igazi jellegét azáltal, hogy utolsó kanyarulatuk a ház hosszabbik tengelye irányában rendkívül megnyúlt. Ez feltétlenül atavisztikus vonás, a mely e két faj fi-logen etikus összefüggését kétségtelenné teszi. Ennek a kapcsolatnak a mibenlétét a Soós-tól immár négy év előtt kilátásba helyezett anatómiai vizsgálat volna hivatva kideríteni. Addig is, a míg ez megtörténik, a tatai, püspökfürdői, városhidvégi, zalaapátii és siófoki rövidtengelyű neritinákat a N. Prevostiana-hoz sorozom. Nyilván idetartozik az az alak is, a melyet BRUSINA Iconographia -jában Cernikről, plioczén rétegekből Theodoxus sp. néven (leírás nélkül) ábrázol, 4 valamint 1 Campylaea banatica ^PARTSCH) RM. és Melanella Holandri FÉR. a Magyar Birodalom pleisztoczén faunájában. Földt. Közi. XXIX. köt. 144. 1. 2 S. BRUSINA : Eine subtropische Oasis in Ungarn. Mitteil. d.Naturw. Vereins für Steiermark. Graz 1902. 3 I. h. 454. 1. 4 S. BRUSINA : Iconographia molluscorum fossilium in tellure tertiana Hung. Croat. Slav. stb. XV. t. 50—52.
