A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához

JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 31 N

EM : Physa DRAP. (61.) Aplexa hypnorum L. A siófok—sáfránykerti 8. és 12. rétegekből került elő. Magyaroszág pleisztoczén faunájában új. Legújabban HORUSITZKY is találta Szegeden. NEM: Planorbis G-UETT. (65) Gyraulus limophilus W. Czirkumpoláris, illetőleg magas hegyvidéki faj, a melyet pleisztoczén faunánkból elsőnek HORUSITZKY említ (Pl. [Gyraulus] limnophyius, WESTERLUND néven) a bajmoki alsó löszből.

1 A sáfránykerti 3. és 9. rétegekből több példánya került elő, a melyeknek alapján most ezt a fajt a Balatonvidék pleisztoczén faunájába is bevezethetem. (25.) Armiger nautileus L. Ez az alak rendellenes fejlődésre rendkívül hajlik. A Sárrétről tőlem leírt

2 A. nautileus Gyurkovichi, mint arról később meggyőződtem, szintén nem egyéb rendellenességnél. Hogy minő torzalakok jöhetnek létre ennél a fajnál, azt a 7. ábrán feltüntetett példány tanúsítja, a mely a sáfránykerti 9. rétegből származik. (85) Hippeutis riparius W. Szintén északi faj, a mely Svédországon kívül tudtommal csak Potsdam (E. Németország) környékéről és a fejérmegyei Sárrétről ismeretes.

3 Utóbbi helyen egy friss (reczens) példányt gyűjtöttem, a többi holoczén lápföldből való. Ezt az elszigetelt előfordulást érthetővé teszi a H. riparius előfordulása a sáfránykerti 9. rétegben. Ez a faj e szerint nálunk az alsó pleisztoczénkorból fennmaradt reliktum. A magyarországi pleisztoczénben új. SANDBERGER a badeni Rappenauból, völgyi löszből említi.'

1 NEM : Vivipara MONTF. (94.) Vivipara hungarica balatonensis n. (I. tábla). WEISS az e rétegből említi a V. hungarica-t s igen gyakorinak mondja.•' En a 10. rétegtől lefelé, a 10., 13., 14., 15. rétegekben találtam, mindenütt az Unio pictorum L. társaságában. A 11. és 12. rétegben, a melyekben Unio nincs, a Vivipara 1 I. h. 140. l. 2 I. h. 50. 1. II. t. 7—8. á. 3 KORMOS: Sárrét 51. 1. II. t. 9. á. 4 F. SANDBERGER : Die Land- und Süsswasserconchylien der Vorwelt. 872—873. 1. XXXVI. t. 39. á. Wiesbaden, 1870—75. 5 I. h. 7 1. 6. ábra. Armiger nautileus L. torzalak. Természetes nagyság 9-szerese.