A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához

JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 21 A *-gal jelölt fajokat én nem találtam. A tőlem fajok képviselik: gyűjtött faunát a következő 1. Vallonia pulchella MULL. gy. * 2. » tenuilabris A. BR rr. * 3. Striatella

striatacostulata C. PFR. gy. 4. Chondrula tridens MÜLL. R. 5. Torquilla frumentum DRAP

. gy. * 6. Vertigo antivertigo DRAP

. rr. 7. Clausilia sp. (két töredék) rr. * 8. Lucena oblonga DRAP

, (juv.) r. *9. Acmloxus lacustris L. rr. "10

.Radix cf. peregra MÜLL

, (juv.) r. 11. Tropidiscus umbilicatus MÜLL

. gy. 12. » carinatus MÜLL

. rr. ' 13. Hippeutis complanatus L. rr. : 14. Bithynia ventricosa GRAY. (1 fedő) rr. 15. Cincinna piscinalis MÜLL

. gy. * 16. » naticina MKE. R. 17. Lithoglyphus naticoides FÉR. gygy. * 18. » pyrawiidatus v. MLLDFF. (8 példány) gy. 19-Hemisinus acicularis FÉR. gygy. * 20. » Esperi FÉR. gygy. 21 .Hydrobia longaeva NEUM. gy. * 22. Prososthenia sepulcralis PARTSCH gy. * 23. TheodoxusPrevostianus C PFR.gygy. * 24. Corbiculafinminalis

MÜLL

.rr.(1 pld.) 25. FlumininaamnicaWüugygy. * 26. » » Weissi n. gygy. * 27. Fossarina fontinalis C. PFR. rr. *28. » nitida JEN. gy. A *-gal jelzettek WEiss-nél nem szerepelnek. Ezekkel együtt (a N. danubialis-t, mely N. Prevostiana-n&k bizonyult, leszámítva), a városhidvégi faunát mai tudomásunk szerint 37 faj és fajváltozat képviseli. A fauna 18'

z százaléka (5 faj, 18 és 21—24.) felső plioczén, vagyis inkább levantei reliktumnak tekinthető, míg a többi 81százalékát határozottan kvarter fajok szolgáltatják. Reliktumnak kell tartanunk némileg a Hemisinus acicularis-X és H. Esperi-t is, a melyeknek eredete kétségtelenül a harmadkorban gyökerezik,

1 de a melyek folyóvizeinkben ma is széleskörű elterjedtségnek örvendenek. A reliktumfajok közül a L. pyramidatus Horvátország területén ma is él, a Th Prevostianus pedig szintén túlélte a pleisztoczén kort. Hydrobia nálunk ezideig a városhidvégin kívül csakis harmadkorbeli rétegekből került elő, Németországban azonban úgy a pleisztoczénből, mint a jelenlegi faunából

2 ismeretes A mi végül a Corbicula fiuminalis-X illeti, ez napjainkban Európa területén már nem él, a pleisztoczénben azonban még Németországban és Angolországban honos volt. Minthogy pedig e néhány fajjal szemben túlnyomóan olyan alakokkal van dolgunk, a rím 1 y e k a kvarter re jellemzők, ezek az alakok (5 faj 32-vel szemben) nem azt bizonyítják, hogy e rétegek a fiatal plioczén h ez sorozandók, amint azt WEISS lehetségesnek tartja,

3 hanem azt, hogy a pleisztoczén korszak elején (és részben később is) Magyarország területén még olyan fajok is éltek, a melyek a harmadkorból maradtak fenn s a melyeknek az idők folyamán úgyszólván csakis földrajzi e 11 e r j e d é s ü k v á 11 o z o 11. Ha tekintetbe vesszük, hogy azok a gerinczesek, a melyeknek WEISS e puhatestű faunát illetőleg kormeghatározó jelentőséget tulajdonít, mélyebb rétegekből valók és Siófoknál a kavicsosdomb faunájához legközelebb álló 15. rétegből, köz1 V. ö. KORMOS : A Püspök-fürdő hévvízi faunájának eredete. Földt. közi. 2 Mansfeldi sós tó. 3 I. h. 34—36. 1.