A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
1 8 Uj a.da tok a balatonmelléki alsó pleisztoczén l étegek geologiájához és faunájához. (94.) Vivipara hungarica balatonensis n- gygy(27.) Cincinna piscinalis MÜLL . gy. (89.) » vetusta KORM. rr. (98.) » naticina MKE. gy. (70.) Valvata crislata MÜLL . rr. *100. Theodoxus Prevostianus C.PFR. gy. (71.) Hemisinus acicularis FÉR. gy. (31.) Unió pictorum L. gy. (72.) Sphaerium corneum MÜLL . gy. (56.) » rivicolum LEACH. r. (57.) Fluminina amnicum MÜLL . gy. (55.) Fossarina pusilla GMEL. gy. (73.) » nitida JEN. rr. Ezenkívül egy kis csigolya tövisnyujtványa és egy apró fog. E réteg érdekes faunája, a melyben a szárazföldi fajokat mindössze 3 példány képviseli s a melyben jellemző mocsári alakok úgyszólván alig vannak, a benne előforduló Theodoxtis Prevostianus, Lithoglyphus pyramidatus, Cincinna naticina, Hemisinus acicularis, Sphaerium rivicolum stb. révén a városhidvégi faunával sok tekintetben megegyezik. Mindenesetre nagyon figyelemreméltó s a városhidvégi és a siófoki fauna korának megítélésénél irányadó az a körülmény, hogy a Th. Prevostianus Siófokon csakis a tőlem ismert legmélyebb rétegben fordul elő. A mint láttuk, a sáfránykerti magas part 15 megkülönböztethető rétege közül tizenkettőből kerültek elő meghatározható kövületek. Ha e rétegek faunáinak egymás közti viszonyát tekintjük, akkor kor szerint alulról felfelé haladva, a következőket tapasztaljuk: A 15 rétegben, a mely fúrás nélkül a legmélyebb elérhető rétegnek bizonyult, 1 határozottan folyóvízre jellemző fajok vannak, köztük 2 reliktum faj (Th. Prevostianus, Lithogl. pyramidatus) is, a melyek a Városhidvég melletti kavicsosdomb faunájából szintén előkerültek. E réteg faunájára az Uniók és Viviparák nagy száma is rendkívül jellemző. Nagyon érdekes, hogy a felsőbb rétegekben gyakori északi fajok (Cincinna antiqua, Cincinna alpestris, Tropidina macrostoma) valamiként a városhidvégi rétegekből, úgy ebből a faunából is még teljesen hiányzanak. A 14. rétegben talált néhány faj a vele közös eredetű 15. rétegből is előkerült. Ezek tehát semmitmondók. A 13. réteg faunájában az ú. n. északi fajok egji része. (Cincinna antiqua, Tropidina macrostoma) már jelen van. A fauna egyébként folyóvízi eredet mellett szól (Cincinna naticina, Unió pictorum stb.). A 12. réteg faunája nem eléggé jellegzetes. Az északi fajok, valamint a folyóvízre jellemzők (még a Lithoglyphus naticoides is) teljesen hiányoznak. Másrészt sem határozott tavi, sem kimondott mocsári jellege ennek a faunának nincs, úgy, hogy messzemenő következtetések alapjául nem szolgálhat. A 11. rétegben lép fel először a Cincinna alpestris KSTR. más czirkumpoláris fajok társaságában. Ebben fordul elő első ízben a R. ovata (.tanoviensis) is, míg ellenben sem Vivipara hungarica balatonensis, sem Unió pictorum nincsen benne. A faunának egyébként átmeneti jellege van a folyóvízi faunából a tavi faunába. A következő, 10. rétegben már jóval több a R. ovata meg L. palustris. Ebben lép fel utoljára a Vivipara hungarica balatonica s itt már az Uniók száma is nagyon 1 A fúrást szándékosan mellőztem, hogy teljesen megbízható rétegsort és sajátkezűleg gyűjtött faunát nyerjek. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. I. rész. Pal. függ. 2
