A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 13 79. IJntnopliysa palustris Clessiniana HAZAY rr. (59.) » flavida CLESS. gy. (20.) » hirricula HELD . gy. 80. Fossaria truncatula MULL. r. 81. longispirata CLESS. rr. 82. Acroloxus lacustris L. rr. (22.) Spirodiscus corneus L. gy. (23.) Tropidiscus umbilicatus MÜLL . gy. (62.) carinatus MÜLL . gy. (52.) Gyrorbis spirorbis L. gy. 83. leucostoma MILL. r. (64.) Gyraulus albus MÜLL . gy. (65.) » limophüus W. r. (25.) Armiger nautileus L gy. (66.) » crista L. rr. 84. Batliyomphalus contortus L. rr. (67.) Segmentina nitida MÜLL. rr. * 85. Hippeutis riparius W. r. (26.) Bithynia tentaculata L gy. * 86. » » f. elongata KORM. rr. (68.) Bithynia ventricosa GRAY . r. *87. » » inflata HANS gy. (29.) Lithoglyphus naticoides FÉR. gy. (27.) Cincinna piscinalis MÜLL . gygy. * 88. » antiqua Sow. gy. (69.) » alpestris KSTR. gy. * 89. » vetusta KORM. gy. (54.) Tropidina macrostoma STKENB. gy. (70.) Valvata eristata MÜLL . gy. + 90. » > palustris KORM. JT. (72.) Sphaerium corneum MÜLL. R. (57.) Fluminina amnicum MÜLL . r. (72.) Fossarina nitida JEN. gy. Azonkívül bemosott pontusi kövületek (Lyrcaea, Melanopsis, Vivipara, Valvata, Neritina, Micromelania, Limnocardium, Congeria stb.). E fauna jellegét a Radix ovata DRAP , gazdag és rendkívül sok példánynyal képviselt alakköre, továbbá a 7 alakkal szereplő Valvata-nem szolgáltatják. A R. ovata nagy sokasága, valamint a számos L. palustris MÜLL , élénken emlékeztetnek a Balaton mai partján gyűjtött faunára. Rendkívül érdekes a fauna kapcsolata a Sárrét helyét a pleisztoczénben elfoglalt tó faunájával is. Ebben ugyanis, mint tudjuk, 1 a sáfránykerti 9. rétegben szereplő czirkumpoláris, illetőleg magas hegyvidéki fajok (Cincinna antiqua Sow., Cincinna alpestris KSTR. Tropidina macrostoma STEENB.), szintén előfordulnak. A Cincinna vetusta KORM., mely a Cincinna alpestris KSTR. rokonságához tartozik s a melyet a Sárrét pleisztoczén tóiszapjából írtam le, a Sáfránykert 9. rétegében is előfordul. Azonkívül még két északi faj: Gyraulus limophilus ROSSM. és Hippeutis riparius W. is előkerült ebből a rétegből. A sárréti (tőzegalatti) tóiszap, meg e réteg közötti szoros genetikus kapcsolat még abból is kitűnik, hogy — az egyedek számát tekintve — mind a kettőben a R. ovata és a Valvata-nem az uralkodó. E kapcsolat jelentőségéről alább még egyszer lesz szó. 10. 1 m. szürke homok, agyagos erekkel, kevés koptatott kavicscsal és pontusi kövületekkel (Vivipara, Congeria). Ebben a többi kavics között egy igen primitiv tipusú, eolitszerű, barna opáldarabot is találtam, a mely a kezdetleges, egy oldalon való megmunkálásnak (retouche) félreismerhetetlen nyomait viseli magán, jeléül annak, hogy abban az időben, amikor ez a réteg keletkezett, a Balaton környékén már ember tanyázott. A paleolitos kultura e nevezetes tanúbizonyságának jól sikerült rajzát az 1. ábra tünteti fel. 1 KORMOS: A fejérmegyei Sárrét geol. múltja és jelene. Bal. biz. tud. tan. eredm. I. köt. 1. r. pal. függ. 18. 1.
