A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 10 23. Tropidiscns umbilicatus MÜLL . gy. 28. Vivipara contecta MILL . r. 24. Gyrorbis vorticulus TROSCH. r. 29. Lithoglyphus naticoides FÉR. r. 25. Ariniger nautileus L. gjL *30. Anodonta balatonica SERV. gygy. 26. Bithynia tentaculata L. gy. 31. Unió pictorum L. gygy. 27. Cincinna piscinalis MÜLL . r. 32. Fossarina fontinalis C. PER. gygy. Ezeken kívül bemosott pleisztoczén és pontusi kövületek, halcsontok, emlősmaradványok, rovar- és növényrészek, ostracodák stb. nagy mennyiségben találhatók a Balatonparton. A fauna jellegét itt a nagymennyiségű Radix ovata DRAP., Limnophysa palustris turricula HELD, Anodonta balatonica SERV. és Unió pictorum L. adja meg, mig a szárazföldi fajok (8— 15.) mind olyanok, a melyek a vízpart közelében lévő zsombékos, helyenként náddal meg sással borított területen élnek. 1. 0"60 m. fekete homokos televényföld, itt-ott kavicsokkal, állati csontokkal és kelta-római leletekkel. Ebben kevés csiga van: 33. Striatella striata MÜLL . gy. *34. » » costulata C. PER. r. 35. Tachea vindobonensis FÉR. gy. (6.) Chondrula tridens MÜLL. R. Ebben a kultura-rétegben Halicella obvia HARTM. nem fordul elő, holott néhány decziméterrel feljebb, a felületen ezerszámra gyűjthető. Már több ízben utaltam arra, 1 hogy ez a faj, nemkülönben a Buliminns detritus MÜLL , és a Theba carthnsiana MÜLL , a pleisztoczénben nem voltak jelen Magyarország területén és csak történelmi időben vándoroltak be a kultura nyomán. Ez a jelenség annyira szembeötlő s e három faj jelenléte mindig olyan jellemző, hogy azt az időszakot, a melyben ezek nálunk már megjelentek, a pleisztoczénre és holoczénre felosztott kvarter-korszakkal szemben kvinterneks e fajokat kvint er fajoknak óhajtom nevezni. 2 A siófok—sáfránykerti tapasztalatok nyomán ezt a nézetemet most még azzal toldhatom meg, hogy e kvinterfajok a legnagyobb valószínűség szerint csak a rómaiak kora után vándoroltak be hazánkba. 2. 0'60 m. sárgásszürke, finom homokos, helyenként aprókavicsos, réteges üledék, rozsdás foltokkal. Ebben kövületek nem találhatók. 3. 10—12 m. homokos, kavicseres, többé-kevésbbé réteges lösz (?) (völgyi lösz) rozsdás foltokkal, a kavicserekben itt-ott koptatott pontusi kövületekkel és gazdag, jellemző faunával. Ebből a következőket gyűjtöttem: * 36. Polita pura ALD. rr. *42. Trichia terrena CLESS. gy37. » radiatula ALD. r. * 43. » rufescens PERM. rr. * 38. Euconulus fulvus MÜI.L. gy. * 44. Eulota fruticum MÜLL . rr. *39. Discus ruderatus STUD . rr. *45. Arianta arbustorum L. gy. *40. Vallonia tenuilabris A. BR. gygy. *4(>. » » alpicolaFÉR. r. (10.) » pulchella MÜLL . rr. (6.) Chondrula tridens MULL. gy. * 41. Trichia hispida L. gygy. (11.) Pupilla muscorum L. gygy' V. ö. A Dunántúl keleti részének pleisztoczénkorú puhatestű faunája. Bal. tud. tan. eredm. I. k. 1. r. paleont. függ. 30. 1. (1905). 2 Preuves faunist.iques des Changemants du Climat etc.
