A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Weiss Arthur: A Balaton vidékének pleisztoczén korú csiga- és kagylófaunája

6 A Balaton vidékének jileisztocénkorú csiga- és kagyló-faunája. A rétegsorozat fölülről lefelé a következő: a) Fekete humusz, háziállat-maradványokkal és a kelta-római időkből származó leletekkel — 0'80 m. vastag. b) Homokos, kissé rétegzett lösz, kevés csigával, 10—12 m. vastag. c) Sötétszürke, sőt feketés réteg, felső részén tavi krétával, mintegy 025—0.30 m. vastag. d) Homokos, agyagos iszap, közben szabálytalanul telepedett homok-, kavicsés agyag-rétegekkel, mintegy 120 m. vastagságban. e) Laza homok, Eleplias primigenius BLUM

, maradványokkal, a Balaton szintjében, mintegy 1 m. vastagságban feltárva. A palaeontologiai leletek szerint a d és e rétegek csak kevéssé különböznek egymástól, azért ezeket itt is együtt tárgyalom s csak a végén jelölöm meg a 2. ábra. A sáfránykerti magaspart átmetszete. Mértéke 1 : 400 1. homok, rozsdás szinü agyagos lencsékkel; 2. sötétbarna agyag; 3. homokos, némileg réteges lösz; 4. televény és kulturréteg; 5. vízparti homoktúrzás. Az egész lerakodás, palaeontologiai jellege szerint, hasonló képű a rajnai homokhoz (Mosbach, Darmstadt, Hangenbieten), csakhogy a siófoki lerakodás jóval fiatalabb lehet, minthogy kevés kihalt faj található benne.

1 A c réteg, a mint alább látni fogjuk, kevés figyelemreméltót nyújt. Ha az egyes konchyliákat fölsoroljuk, úgy számos példány hatalmas összehasonlító sorozata fekszik előttünk. A d és c rétegekben a következő fajokat és változatokat állapítottam meg:

2 1. Succinea (Amphibina) Pfeifferi ROSSM. 2. Succinea (Neritostoma) putris L. d r. d gy., e r. 3. Succinea (Lucena) ob longa DRAP. dgy. 1 Meg kell jegyeznem, hogy az e laza homokban számos lekoptatott pontusi korú konchylia van (Paludina, Congeria, Cardium. Melanopsis), azonkívül nagyon sok szárazföldi csiga édesvízi konchyliákkal keveredve. Ezen maradványok odakeveredése minden bizonynyal pleisztocén partszélre utal. A Balaton mostani partszéle, a mely a recens konchyliák mellett helyenkint pontusi fossziliákat is meglehetős gyakran tartalmaz, petrografiailag is igen hasonlít az e réteghez. — Lóczv. 2 Rövidítések: rr = igen ritka = l°/

0 j r = ritka l°/

0— 10°/o ( százaléka az illető lelőhely megvizsgy = gyakori - 10%- 30% j gált anyagának, gygy -. igen gyakori - 30%—100% >