A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Tuzson János: A balatoni fosszilis fák monográfiája
36 Csodálatos, hogy daczára ennek a feltehető kétféle sorozatnak, a paleozoiban csakis Araucaria-szerkezetű fatörzsek fordulnak elő. Habár a fosszilis maradványok megítélésében valaminek a hiánya nem teljes bizonyíték, — mert fel lehet azt is tételezni, hogy pl. a Ginkgophyllum-hoz más szerkezetű fatörzs tartozott, de ez nem maradt meg, vagy még nem találtatott meg, — ez a körülmény mégis felhívja a figyelmünket arra, hogy hátha a Ginkgo rokonsági sorát képező paleozoi korú növények is Araucaria-szexkezetü fatörzszsel bírtak. Ha ez így volna, — a mit a lényegesen elütő habitus és az itt-ott talált s lényegesen különböző növényekre valló töredékei a szaporodási szerveknek valószínűtlenné tesznek, — úgy azt kellene feltételeznünk, hogy a két rokonsági sor régebbi tagjai között közelebbi rokonság volt, ezek fatörzsének hisztologiai szerkezete azonban csak az Araucaria és Dammara genusban maradt meg, a Ginkgo fája pedig teljesen átalakult. Ez mindenesetre erőszakos feltevés volna, a mit az is valószínűtlenné tesz, hogy míg a habitus tekintetében a recens Araucariákkal való összefüggés feltevését többé-kevésbé megengedő Ullmannia, Walchia, Voltzia stb. genusok fajairól, számos, együttes előfordulás megerősíti azt, hogy a fosszilis Araucaria-szexkezetü. fatörzsek ezekhez tartozhattak, addig a levélalak szerint a Ginkgo rokonsági sorába helyezhető fosszilis növénymaradványokról ily adatokat — tudtom szerint — seholsem találunk feljegyezve. Ennek következtében talán jogosabb volna az a feltevés, hogy ha tehát az utóbbiak nem állanak közelebbi rokonságban az előbbi fosszilis növényekkel, úgy valószínűleg nem bírtak oly szilárd fatörzszsel, mint amazok, hanem meg nem fásodott, s így könnyebben megsemmisülő szárral, a mely vagy elpusztult, vagy ha lenyomatban megmaradt, nem ismertetett még fel. A mit a recens növényeken ez irányban megállapíthatunk, az a Ginkgo-ra, — a mely leveleinek alkotása, az archegonium nyaki sejtjei, a spermatozoidok stb. révén a Cycadinae-ve 1 hozható szoros kapcsolatba, — tényleg azt igazolja, hogy ezekkel a Ginkgo, illetőleg ennek rokonsági sora áll a legközvetlenebb rokonságban. Az Araucaria rokonságát azonban lefelé nem sikerült a recens növények között megtalálni; és csakis közvetlenebb vonatkozások hiányában eshetik, a termő levelén előforduló némi hasonlatosságok révén a választás az Isoetes-re, a melynek előfordulása csupán a harmadkortól kezdve ismeretes. A recens növényeken megállapítható viszonyok tehát annak, a mit az előzőkben az Araucaria és a Ginkgo rokonsági sorára kifejtettem, a legkevésbbé sem mondanak ellent. Cupressites. ^ A várpalotai lignitbányából származó kövült fa hisztologiai szerkezete a következő: A tenyészeti gyűrűk nagyon élesen határolvák (14. kép, zc) és csupán 0'5—1 mm. szélesek. A széles nyílású tracheidák radiális falain (15. kép) a kerek szádú udvaros gödörkék 1—3 sorban foglalnak helyet. A tracheidák között, különösen a tenyészeti gyűrű külső határa táján gyantasejtek vannak (15. és 16. kép, p), a melyek sárgásbarna tartalmukkal a keresztcsiszolaton is azonnal szembetűnnek. A bélsugarak a keresztcsiszolaton 1—7, átlag 4 tracheida-sor által választvák el egymástól; magasságuk 1—30, többnyire 6—12 sejtnyi. Sejtjeik radiális falain, ott a hol a széles nyílású trachiedákkal érintkeznek, egy sorban — és helyenként, (különösen a széleken) két sorban foglalnak helyet a felemás gödörkék, a melyeknek belső száda hosszúkás, udvara pedig kerekded vagy elliptikus. Ott, a hol a bélsugársejtek a
