A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik
12 A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik. ugyanis PARTSCH 12. táblájának csak az 5—8. ábráját ismeri el Congeria triangularisnak, a miben igaza is van, ugyanazon tábla 1—4. ábráját t. i. a kecskekörmöket pedig egy új kagylófajjal (1. a 2. ábrát) azonosítja, a melyet Mytilus ungula caprae néven ír le és mutat be rajzban (Tab. CXXX., fig. 1. abc.), a mivel azonban igen nagy zavart idézett elő. Ez a zavar részben még máig is fennáll. A Mytilus ungula caprae MÜNSTER ugyanis nem is tartozik a congeria nembe, a hová a kecskekörmök tartoznak, minthogy MÜNSTER eredeti ábráin nyoma sincs a congeriákat jellemző kanálforma nyújtványnak, a mit különben MÜNSTER következő szavai is bizonyítanak: «bei den abgebildeten Schalen macht sich der accessorische Muskeleindruck nicht bemerklich». Es nem is a Balaton partján fordul elő ez a kagylófaj, a mint azt MÜNSTER tévesen állította, hanem Arapatakon, Háromszék vm.-ben. A zavar azonban csak akkor kezdett tisztulni, a mikor OPPENHEIM 1891-ben határozottan kiemelte a congeria- és a dreissensia-nem között a különbséget s BRUSINA ezen az alapon MÜNSTER eredeti példányait megvizsgálva, megállapította, hogy MÜNSTER Mytilus ungula caprae-ja dreissensia. 2. ábra. Mytilus utigula caprae MÜNST. = Dreissensia Münsteri BRUS. M ÜNSTER eredeti ábrája után. Ennek a tisztázásához két emberöltőre volt szükség, a mit a történelmi adatok további felsorolása is bizonyít. Azt, hogy a tihanyi kecskekörmök nem azonosíthatók MÜNSTER Mytilus ungula caprae-jával, már HÖRNES MÓR is észrevette. (Die fossilen Mollusken der TertiaerBecken von Wien. B. II. p. 364.). HÖRNES MÓR, úgy mint PARTSCH , a Congeria triangularis fajhoz tartozóknak vette a kecskekörmöket. FUCHS TIVADAR viszont annak a megfigyelésének az alapján, hogy a jobban megtartott kecskeköröm példányokon megvan a byssus-nyílás, úgy mint a Congeria Balatonica fajnál, e faj varietásának tekintette s Cong. Balatónica PARTSCH var. crassitesta-nak nevezte el. 1 «Ich verstehe — írja FUCHS az idézett helyen — unter diesem Namen die Form mit monströs verdickter Schale, 2 deren abgerollte Wirbel unter dem Namen «Ziegenklauen» bekannt sind». 1 Die Fauna der Congerienschichten von Tihany am Plattensee etc.; Jahrbuch der k. k. Reichsanstalt Wien, 1870. 20. Band. 4. Heft. p. 541. s A valódi tihanyi kecskekörmök teljes példányainál azonban, mint látni fogjuk, csak a búb vastagodik meg monstruosusan.
