A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
181 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. Horgas-utczában 130, Zala-Apátiban pedig 122—160, az úsztatónál 155, BalatonFöldváron 154 m. magasságban. V. A felsó'-pannoniai emeletnek legfelső szintje az, melyet az Unió Wetzleri DUNK , jellemez s azért az Unió Wetzleri tömeges föllépésével jellemzett szintnek nevezzük. Ez a szint a Balatonmellékéről eddig teljesen ismeretlen, én ismertetem most meg a zsidi Öreg-Lázhegyről, Peremartonból és legnagyobb valószínűséggel Fonyódról. E helyen meg kell említenem, hogy a baltavári ősemlős faunát magába záró réteget és ezeket az Unió Wetzleri tartalmú rétegeket nem lehet egymástól annyira elkülöníteni, mint HALAVÁTS teszi, hogy t. i. a baltavári faunát bezáró rétegeket az alsó-pannoniai emelet közepére, az Unió Wetzleri-X tömegesen bezáró rétegeket pedig a felső-pannoniai emelet legfelső részébe helyezi. Ezt annál kevésbbé tudom helyeselni, mivel már STOLICZKA 1 a baltavári csontleletről szólva azt mondja, hogy a csontok társaságában három Helix faj és egy nagy Unió van. Ez Unió-ról a 15. lapon azt mondja, hogy nagyon gyakori és hogy «a felületnek hátsó lelapított részén a teknő erősen redőzött, vagy ránczolt». SÍOLICZKA szerint e faj kitűnő megtartási állapotban Ácson Komárommegyében fordul elő. STOLICZKA eme leírásából kitűnik, hogy e faj nem más, mint az Unió Wetzleri. Én megtekintettem e baltavári Unió-knak a wieni múzeumban lévő példányait s így konstatálhatom, hogy most már nagyon rossz állapotban vannak, azonban a rajtok még megfigyelhető jellegek tényleg az Unió Wetzleri-re utalnak, vagy legalább is nem mondanak ennek ellent. A mondottakból kifolyólag én hajlandó vagyok a baltavári csontos réteget, az eddigi nézetekkel szemben, az Unió Wetzleri-s szintbe s így a felső-pannoniai emelet legfelső szintjébe venni. Ide kell vennem a fonyódi Fonyódhegy (4. sz.) édesvízi rétege fölé települt bazaltbombás homoknak alsó részét (5. sz. réteg), melyben Vivipara Fuclisi NEUM.-Í, Helix-zt és Melanopsis-1 találtam; ide veszem azt annál is inkább, miután a BÖCKH J.\NOS-tól Fonyódon gyűjtött Unió Wetzleri csakis e szintből származhatik. VI. Legeslegfelül a lösz vagy humusz alatt van Fonyódon még egy réteg, mely mindezeknél fiatalabb Ez a bazaltbombákat tartalmazó homok. HALAVÁTS is kiemeli a 62. lapon, hogy Fonyódon a homok felső részében bazaltbombák vannak. LÓCZY már erről kétségesnek tartja, hogy pannóniai korú, hanem inkább aeolikus eredetű plioczén (?) vagy ó-diluviális korúnak tekinti. Az én leleteim alapján — e réteget — a tudomány mai állásán levantei korszakbelinek kell venni. Hátra van még, hogy röviden szóljak arról, miszerint ez a hat szint milyen helyet foglal el a magyarországi plioczénen belül, azaz, hogy a sztratigrafiai viszonyokról szóljak. Magyarország pannóniai képződményeinek stratigrafiai viszonyai még nincsenek végérvényesen tisztázva. Majdnem minden ide vonatkozó értekezés egy lépéssel viszi előbbre erre vonatkozó ismereteinket, igaz ugyan, hogy sokszor zavart is okoz. Kevés tanulságosabb rétegsorozatot ismerünk, mint aminőt az előző sorokban a Balatonmellékéről felsoroltam. Ha az ezekből levonható sztratigrafiai eredményekkel kiegészítjük eddigi ismereteinket, úgy elmondhatjuk, hogy a magyarországi pannóniai emelet egyes rétegeinek egymáshoz való viszonyával tisztában vagyunk. Külö1 Berichte über die im Sommer 1861 durchgeführte Uebersichtsaufnahme des südwestlichen Theiles von Ungarn; Jahrb. d. k. k. geol. K. A. Bd XIII. P. 13.
