A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
159 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 5. Neritina (Clithon) acuticarinata FUCHS 1904. Neritina (Neritodonta) acuticarinata F UCHS . — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 74. lap (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). Ezt a Radmanestró'l leírt — de nem a legjobban ábrázolt — fajt már FUCHS említi Tihanyból. Később BRUSINA Iconographiájában (Taf. XIV. Fig. 55—57.) radmanesti példányoknak közli kitűnő rajzát. Ezekkel a rajzokkal teljesen egyeznek az én tihanyi példányaim. Kitűnő megtartású példányaimon nyoma sincs a színezésnek. Lelethely: E fajt, mely eddig csakis Radmanestró'l a felső-pannoniai emeletnek Cong. triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből és az ezzel egykorú tihanyi szintből ismeretes, én a tihanyi Fehérpartból gyűjtöttem és pedig a középső (II.) szintből 7, a felsőből (III.) pedig 6 példányban. 6 Neritina (Clithon) acuticarinata FUCHS var. ecarinata BRUSINA. 1902. Neritina (Neritodonta) acuticarinata F UCHS var. ecarinata BRUS. —• BRUSINA : Iconographia moll. foss. Taf. XIV. Fig. 58—59. 1904. Neritiiia (Neritodonta) acuticarinata F UCHS var. ecarinata BRUS.— HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 74. lap. Ez az érdekes varietás még nincs leírva, csak BRUSINA ábrázolja tihanyi példányok alapján. Alakjára és díszítésére a Ner. obtusangula és Ner. acuticarinata között áll, bár közelebb a N. acuticarinata-\\oz. Az utolsó kanyarulatot díszítő él sokkal eró'sebb, nem annyira lekerekített, mint a N. obtusangula-n; de azért nem is erős léczszerű s kétoldalt gyenge barázdával szegélyezett, mint a Neritina acuticarinata-n. A színezését illetőleg is eltér mindkét fajtól, amennyiben valamennyi példányomon egyaránt vörösessárga alapon spirális sorokban váltakozóan álló hoszszúkás sötétibolyaszínű foltok vannak, ami mindenesetre arra vall, hogy e változat színezete állandó s jellemző. Lelethely: E faj eddig csakis Tihanyból, a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből volt ismeretes. Itt azonban — bár HALAVÁTS nem említi — a leggyakoribb Neritina-faj. A Fehérpart alsó (I.) rétegéből 10, a középsőből (II.) szintén 10, a felsőből (III.) pedig 16 példányát gyűjtöttem. De nemcsak ebben a szintben, hanem a Congeria ungula caprae jellemezte szintben is találtam egy példányát a tihanyi Gödrösoldal föltárásában. 7. Neritina (Clithon) millepnnctata BRUSINA. 1902. Neritodonta millepunctata BRUS. — BRUSINA : Iconogr. moll. foss. Tab. XV. Fig. 37—38. 1904. Nerilina {Neritodonta) millepunctata BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 75. lap. Ez az érdekes faj az irodalomba még bevezetve nincs, mindössze csak ábrázolva van BRUSiNA-nak fönt említett munkájában. Én egyelőre szintén e néven említem. Lelethely : A felső-pannoniai emeletnek Congeria spinicrista és Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesében a Balaton közelebbi és távolabbi környékén eléggé elterjedt faj. BRUSINA Kurdról ábrázolja, én pedig a Köttséről kapott anyagból hat, a karádi kútból kapott anyagból pedig három típusos példányát preparáltam ki.
