A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
152 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. csak 2, a szőlők alatti szakadékból 3 fogyatékos, a fonyódi Fonyódhegy alsó szintjéből a szállodával szemben pedig 7 példányát gyűjtöttem. A tabi Retkesárokból kapott anyagból csak 1 példányt kaptam. 10. Valvata unicarinata LŐRENTHEY. 1893. Valvata unicarinata LÖRENT. — LŐRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 107. lap. V. tábla, 1. ábra. 1894. Valvata unicarinata LÖRENT. — LŐRENTHEY : Kurdi fauna. 20. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 80. lap. Míg az előző Valv. tihanyensis felső kanyarulatai lekerekítettek s az utolsókon van a varrat közelében egy erősen lekerekített él, addig a V. unicarinata-néA fordítva a felső kanyarulatokon van egy a varrat közelében lefutó erős, léczszerűen kiálló él, míg az utolsó kanyarulaton ez a legtöbb esetben hiányzik. E tekintetben a V. unicarinata a V. fossaruliformis-sza) is egyezik. E fajt Szegzárdról és Kurdról, tehát a Cong, rhomboidea szintjéből ismertettem meg. A Balatonmellékéről e szintnek Prosodacna Vutskitsi jellemezte facieséből ismertetem meg. E szintben a Valv. variabilis FucHS-t látszik helyettesíteni, amely viszont a mélyebb Cong, triangularis szintjében gyakori. A V. unicarinata fejlett állapotban leginkább hasonlít a V. variabilis-hez és pedig ennek laposabbféleségéhez, csakis az él különbözteti meg ettől. Vannak példányaim, melyeken nagyítóval finom spirálvonalzás látható. Lelethely: HALAVÁTS a Balatonmellékéről nem említi ezt a felső-pannoniai emelet Cong, rhomboidea szintjére jellemző alakot. Tabról a Retkesárok téglavetőjéből 91 különböző korú egyedet, Köttséről pedig 6-ot kaptam, melyek között 3 különösen tornyos. T. ROTH LAJOS-tól gyűjtött anyagból számos példányát preparáltam ki és pedig a tabi Hőjegihegy árkának bal lejtőjéből, a £-val jelzett rétegből 3-at, a Csibehegy alsó homokjából 7-et, a felsőből 17-et, az Újhegyről is néhányat, végre a Bálványosi-malomtól kettőt. 11. Valvata tenuistriata FUCHS. 1870. Valvata tenuistriata F UCHS . — F UCHS : Fauna von Tihany. P. 537. Taf. XXI. Fig. 19—20. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 80. lap. FUCHS e fajt Tihanyból írja le egyetlen példány alapján. BRUSINA Okrugljakból ábrázol (Iconogr. moll. foss. Taf. XIII. Fig. 22—23.) egy valvata-1 V. tenuistriata néven. Annak azonban, ki FUCHS kitűnően sikerült rajzát és BRUSINA ábráját összehasonlítja, rögtön szemébe ötlenek azok a különbségek, melyek az okrugljaki példányt a V. tenuistriata-tó\ elkülönítik. Az okrugljaki példány nagyobb s amennyire a rajzból megítélhető, vastagabb héjú, erősen lépcsőzetes kanyarulatú, mivel az utolsó kanyarulatok felső része lelapított, s így a varrat közelében erősen lekerekített él képződik; a felületen pedig hiányoznak a V. tenuistriata-va jellemző finom, de élesen kiemelkedő spirális élek. Ezzel szemben a Valv. tenuistriata kis törékeny, vékonyhéjú alak, erősen lekerekített s így nem lépcsőzetes kanyarulatokkal, finom spirális élekkel és kerekdedebb szájnyílással. Mindazok a jellegek, melyek BRUSINA okrugljaki példányát a Valv. tenuistriataAó\ elkülönítik, közelednek az én Valv. tihanyensis-emhez, amiért is, azt hiszem, nem tévedek, ha BRUSINA példányát, rajza alapján (mert hiszen leírása nincs), V. tihanyensis-nek veszem.
