A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

145 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 az új Valv. polycincta fajjal is

1 szoros összefüggésbe hozza. Összefüggésbe pedig akként, hogy a sima V. simplex és a szépen díszített V. polycincta egy átmenetekkel összekötött lánczolatnak a két végét teszi, miért is én czélszerűbbnek tartom e rokoni összefüggésnek olyan módon kifejezést adni, hogy a főbb típusokat a V. simplex varietásának veszem, annál is inkább, mivel mind egy szintből valók. így megkülönböztetem a V. simplex FUCHS törzsalakot, továbbá a V. simplex FUCHS var. unicincta LÖRENT. nov. form., V. simplex FUCHS var. bicincta FUCHS és V. simplex FUCHS var. polycincta LÖRENT. nov. form.-t; ezek között számos átmeneti alak van melyeket egyenlő joggal lehet az egyik és másik fajhoz venni. HALAVÁTS az eddig Tihanyból ismertetett 10 faj közül csak 4-et talált meg: a Valv. balalonica, V. gradata, V. fossaruliformis és V. simplex-eV, én a 10-ből csakis a V. debilis FucHS-t nem találtam meg. BRUSINA és HALAVÁTS említik még a Balatonmellékéről az Aphanotylns alnembe tartozó V. Fuchsi BRUS.-t. Én az Aphanotylus alnembe tartozó alakok közül a V. adeorboides FUCHS és V. kúpensis FUCHS fajokat gyűjtöttem csak. HALAVÁTS a Balatonmellékéről összesen 8 fajt, míg én 10-et sorolok föl. A felső-pannoniai emeletben az eddig említett két alsó szinten kívül a magasabbak közül különösen a Congeria rhomboidea szintnek Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesében játszanak még a valvata-V szerepet, bár itt nem olyan gyakoriak. Itt vannak a V. simplex FUCHS var. unicincta nov. f., V. simplex FUCHS var. bicincta FUCHS, V. simplex FUCHS var. polycincta nov. form., V. tihanyensis nov. sp, V. neglecta BRUS

. és V. variabilis FUCHS

, ezek mind olyan fajok, melyek a mélyebb Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben éltek és innen nyúltak föl. Kizárólag a magasabb elegyesvízi facies sajátja, eddigi ismereteink szerint, a V. unicarinala LÖRENT. Míg a V. obtusaeformis LÖRENT. az édesvízi faciesben is megvan. 1. Valvata simplex FUCHS 1870. Valvata simplex FUCHS. — FUCHS: Die Fauna von Tihany. P. 535. Taf. XXI. Fig. 4

—6. 1894. » » » — LÖRENTHEY : Kurdi fauna. 21. lap. 1902. » » » — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. XIV. Fig. 11—17. 1902. » » » — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 37. lap. 1903. » » » — LÖRENTHEY: A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegek Magyarországon. 62. lap. 1904. Valvata simplex FUCHS. — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 80. lap. Ennek az érdekes kis fajnak, melynek kanyarulatai körmetszetűek, mind a kétféleségét gyűjtöttem ; vannak ugyanis példányaim, melyeknél az összes kanyarulat egy síkban van, majd ismét olyanok, melyeknél a tekercs kevéssé kúp alakban kiemelkedik. Lelethely: FUCHS Tihanyból írja le e fajt. HALAVÁTS ugyaninnen három helyről említi az echo alatti árokból és a Fehérpart alsó s felső rétegéből. Én szintén gyűjtöttem a tihanyi Fehérpart alsó (I.) rétegéből 2, a középső (II.) rétegéből 3 és a felső (III.) rétegéből 7 példányát. Mint új lelethelyen Fonyódon gyűjtöttem és pedig a Fonyódhegy alsó rétegéből a szállodával szemben 14, a vasútállomás mögötti homokgödrökben pedig 6 példányát. Ezek a lelethelyek e fajnak a felső-pannoniai emelet Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében való elterjedését 1 BRUSINA

: Iconographia moll. foss. Taf. XIII. Fig. 5—8. e fajt Valvata octonaria néven ábrázolja, de le nem írja. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. Függ. 10