A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
133 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 5. Micromelania Bielzi BRUSINA sp. (II. tábla, 2—5. ábra.) 1894. Micromelania ? Bielzi BRUS. — BRUSINA : Note prélim. s. 1. groupe des Aphanotylus. P. 243. 1902. Prososthenia? Bielzi Brus. — BRUSINA: Iconographia. Tab. VIII. Fig. 39—41. 1902. Pyrgula (Prososthenia?) Bielzi BKUS. — HALAVÁTS: Balatonmelléke. 45. 1. II. tábla, 11. ábra. 1904. » » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 98. lap. Ez is azok közé a fajok közé tartozik, melyet BRUSINA minden leírás nélkül ábrázol Keneséró'l. Később HALAVÁTS újra ábrázolja s felsorolja a főbb jellegeit a nélkül, hogy a fajt körvonalazná. Emlíli, hogy «a kanyarulatokat tompa hosszbordák díszítik», ezeknek azonban sem BRUSINA, sem HALAVÁTS ábráin nincs nyoma, miért is szükségesnek tartottam e fajnak néhány példányát ábrázolni, hogy a faj erősen változó voltát feltüntessem. Vannak minden egyéb díszítés nélküli spirálvonalzott példányaim, mint a minőt BRUSINA ábrázol, másoknál ismét a kanyarulat felső harmadán, a sekély, de széles barázda alatt él van, melyek gyakran csomókkal díszítettek. A közel rokon Micromelania radmanesti FUCHS-ÍÓI annyiban tér el, hogy itt, a mint FUCHS is mondja, a kanyarulat alsó harmadán van a csomós él. — A Micr. Bielzi-ne\t közeli rokona még az alsó-pannóniai emeletbeli Micr. variabilis LÖRENT., csakhogy ennél a csomók hosszbordákká nyúlnak meg s lefelé erősbülnek, úgy hogy legerősebbek az utolsó kanyarulaton ; addig a Micr. Bielzi-né\ ezek a csomók nem nyúlnak meg hosszbordákká, az utolsó kanyarulaton pedig a legtöbbnél már nem is láthatók, úgy hogy inkább a ház közép részére szorítkoznak e dudorok. Lelethely: BRUSINA és HALAVÁTS Keneséró'l említik, én azonban Tihanyban és különösen Fonyódon gyűjtöttem a Congeria triangulairs és C. balatonica jellemezte szintben nagy mennyiségben. Mig a tihanyi Fehérpart alsó (I.) rétegében 4, a középsőben (II.) 5, a felső (III), rétegében pedig 20 példányát találtam, addig Fonyódon a Fonyódhegy alsó (1. sz.) rétegében a szállodával szemben 367, a vasútállomás mögötti homokgödörben egy és a Balaton fenekén lévő szárazföldi lencséket bezáró rétegből is egy példányát. A magasabb Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesben ritka, a mennyiben például Köttésről egy fogyatékos és Tabról a Retkespatak téglavetőjéből ugyancsak egy példányát kaptam. 6. Micromelania radmanesti FUCHS sp. (II tábla, 2. ábra.) 1870—75. Goniochiius radmanesti FUCHS sp. — SANDBERGER: Land- und Süsswasser-Conchylien der Vorwclt. P. 690. 1904. Pyrgula (.Micromelania) radmanesti Fu.CHS sp. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 97. lap (Lásd ugyanitt az előző többi irodalmat). HALAVÁTS mint gyakoribb fajt említi Tihanyból, Keneséró'l, Túrról és Hegymagosról. Én Fonyódon és Túron találtam néhány olyan példányt, mely miután FUCHS radmanesti munkájában XIV. tábla 59—62-ig közölt ábrájávál egyezik, ide vagyok hajlandó venni. Ezek a minden díszítés nélküli példányok egyeznek különben a Radmanestről való díszítés nélküli példányaimmal is. Néhány példányomat elkülöníti a társaságában nagy mennyiségben meglevő Micr. Bielzi-iö\ az, hogy a tompa él — s így a kanyarulatoknak legnagyobb szélességi átmérője — nem