A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
108 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 egyeznek, csak a nemi jelleget illetőleg van meg a különbség. A nemi jelleget csak teljesen ép példányon észlelhetni, holott legtöbbnél a szájnyílás letörött; s így, ha csak olyan töredékes példányaim lennének, mint aminő HALAVÁTS eredeti lerajzolt példánya (melyen az ajkak hiányoznak), akkor nem merném ezeket mint új fajt a Pl. calculiformis-téX elkülöníteni. Az 0. Krambergeri külalakját illetőleg igen hasonlít az állóvizeinkben egész Közép-Európában elterjedt Gyrorbis vortex L.-nek nummulus varietásához. HALAVÁTS az ajkakat élesnek mondja, daczára annak, hogy az ő ép példányainál is szépen látni a szájszél megvastagodott voltát és az említettem három fogat. Lelethely: Öcsön 5 példányát, Fonyódon a Fonyódhegy (II.) édesvízi rétegében pedig 1 példányát gyűjtöttem az érdekes fajnak, melyet HALAVÁTS még Keneséről és Nagy-Vázsonyból említ. Ö is Öcsről ábrázolja, mint én. XXV. Zagrabica BRUSINA. Ez az Ampullaria küllemű Livinaeidae eddig csakis a legfelső pannóniai emeletből, a Cong, rhomboidea szintjéből, volt ismeretes. BRUSINA Zágráb vidékéről írja le, nekem később sikerült Szegzárdon, Nagy-Mányokon és Árpádon mint gyakori alakot gyűjteni. 1 Újabban a mélyebb Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben találtam meg e nem egy faját, a Zagrabica cyclostomopsis BRUS.-L Zagrabica cyclostomopsis BRUSINA. 1874. Cyclostomus sp. BRUSINA: Rad Jugoslav, akad. XXVIII. Pag. 102. 1874. » sp. BRUSINA: FOSS. Binnenmoll. Pag. 136. 1883. Zagrabica cyclostomopsis BRUS. — BRUSINA: Congerienschichten von Agram. Pag. 175. Taf. XXX. (IV.) Fig. 23. 1897. Zagrabica cyclostomopsis BRUS. — BRUSINA: Matériaux. Pag. 4. Taf. XIII. Fig. 8—9. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 115. lap. A magyar korona országainak területéről eddig e faj csakis Okrugljakból, Zágráb mellől volt ismeretes, a Cong, rhomboidea jellemezte szintből. Tihanyban és Fonyódon, tehát a mélyebb: Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintből gyűjtöttem példányok kisebbek, mint az okrugljakiak; egyébként típusosak. Mert míg BRUSINA leírása szerint a faj 15 mm. magas és 11 mm. széles, a Matériaux czímű munkájában Okrugljakról ábrázolt példány az ábrán mérve 14'5 mm. magas és 12 mm. széles, az egyetemi palaeontologiai gyűjteményben lévő okrugljaki példányok méretei: 12 mm. magas és 10 min. széles, a másik 14 mm. magas és 11 mm. széles, addig a fonyódi példányaim: 65 mm. magas, 5 5 mm. széles. 7 » » 5 5» » 8 » »6 » » Példányaim, eltekintve attól, hogy kisebbek, egyeznek BRUSINÁ-nál a Matériaux czímü atlaszában ábrázolt példánynyal s az egyetemi gyűjtemény okrugljaki példányaival, bár csak fél akkorák. Lelethely: E faj megjelenik a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben s kifejlődését a Cong, rhomboidea szintjében érte el. Egy példányát gyűj1 A szegzárdi, nagy-mányoki és árpádi felső-pontusi lerakodások és faunájok. 1893.
