A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

96 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 1. Valettciennesia Retissi NEUMAYR ? Ennek a magyarországi alsó- és felső-pannoniai emeletben egyaránt elterjedt nemnek csak egy érdekes példányát találtam a Balatontól távolabb fekvő Sümeg város téglavető-gödreiben. Ez a példány mindabból, ami rajta látható, a felső-pan- noniai emelet Cong, rhomboidea szintjében elterjedt Valenciennesia Renssi NEUM.-re utal, mivel azonban fogyatékos, csakis kérdőjellel vehetem ide. Lelethely: Egyetlen fogyatékos példányát találtam a sümegi téglavetők agyag gödreiben, mely a társaságában talált Limnocardium és Congeria-töx zdékékbő) ítélve a felső-pannoniai emeletnek Cong, rhomboidea szintjéből való lehet. XXII. Lytostoma BRUSINA. E genusnak Magyarországból eddig csakis a felső-pannoniai emelet Congeria rhomboidea jellemezte szintjéből volt ismeretes egy faja, a Lytostoma grammica BRUS. sp. és pedig a dunántúli részből Szegzárdról és Nagy-Mányokról. Most a mélyebb Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben találtam egy példányt. HALAVÁTS e nemet nem említi a Balatonmellékéről. 1. Lytostoma grammica BRUSINA ? 1883. Lytostoma grammica BRUS. — BRUSINA: Congerienschichten von Agram. 1893. » » » — LÖRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 114. (50.) és 126. (62.) lap. 1897. Lytostoma grammica BRUS. — BRUSINA: Matériaux. Pag. 3. Taf. I. Fig. 21—23. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 117. lap. HALAVÁTS e ritka fajt nem említi a Balatonmellékéről. Én is csak Fonyódon találtam egy töredéket, melyet csakis kérdőjellel vehetek ide. Lelethely: Egyetlen töredékes példányát gyűjtöttem Fonyódon a Fonyódhegy alsó Cong, triangularis C. Balatonica jellemezte szintjében, a szállodával szemben. XXIII. Planorbis GUETTARD. Ennek a pannóniai képződményeinkben elterjedt nemnek HALAVÁTS a Balatonmellékéről 10 faját ismerteti, ezek közül én a Pl. grandis HALAV. fajt nem találtam, a Pl. Krambergi HALAV.-Í pedig új nembe vettem s így marad 8 faj, melylyel szemben én a következőkben 19 fajt ismertetek. Úgy hogy a congeriá-xvA egyetemben a planorbis nem az, mely faunámban legtöbb fajjal van képviselve. Az alsó-pannoniai emeletbeli apró Pl. Sabljari BRUS. fajnak legközelebbi rokonai az indiai édesvizekben élnek. A másik alsó-pannoniai emeletbeli faj a Pl. solenoeides LÖRENT. eddig magyarországi különlegesség. A felső-pannoniai emelet majdnem minden szintjének szintén megvan a maga planorbisa. Az alsó Cong, ungula-caprae jellemezte szintből eddig a Balatonmellékéről csakis a Pl. tenuis FucHS-t ismerem, mely kifejlődésének tetőpontját a magasabb Cong, triangularis jellemezte szintben éri el. A Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben igen fontos szerepet játszanak a planorbis-ok, amennyiben több faja van itt és a legtöbb igen nagy egyed-