A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
79 Aclatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához. 16. Limnocardium Rogenhoferi BRUSINA sp. 1903. Limnocardium Rogenhoferi BRUS. — ANDRUSSOFF: Brackwassercardiden. P. 65. Taf. VI. Fig. 11—13. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1904. Limnocardium Rogenhoferi. BRUS — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 68 lap. A limnocardium-ok negyedik csoportját a lapos búbúak (apicibus depressis) csoportját e faj képviseli, mely eddig csakis a magasabb Cong, rhomboidea jellemezte szintből volt ismerős, mélyebb szintből ez az első példány, melyet én Tihanyban gyűjtöttem. Lelethely: E Balaton mellékéről még eddig ismeretlen fajnak a tihanyi Fehérpart középső (II.) rétegében egy példányát gyűjtöttem, mely 11 mm. hosszú és 9 mm. magas, bordáinak összes száma pedig 14. De nemcsak ebben a Congeria triangularis és C. balatonica jellemezte szintben, hanem a magasabb Cong, spinierista, C. rhomboidea és Prosodacna Vutskilsi jellemezte szintben is megvan e faj. így néhány fogyatékos példányát gyűjtötte T. R OTH Tabon a Hőjegihegy jobb lejtőjének b rétegéből, melyeket azonban, miután homokkőgumókban vannak s így kiszabadíthatatlanok, teljes biztonsággal nem lehet meghatározni. 17. Limnocardium Riegcli M. HÖRNES sp ? 1903. Limnocardium Riegeli M. HÖRN. — ANDRUSSOFF: Brackwassercardiden. P. 67. Taf. VI. Fig. 14—16. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1904. Limnocardium Riegeli M. HÖRN. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 67. lap. Ennek a lapos búbú alaknak, mely a magasabb Cong, rhomboidea szintben van inkább elterjedve — bár itt is ritka, — néhány töredékét találtam csak itt a Balatonmentén, a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben. A tihanyi Fehérpartban gyűjtöttem egy példánynak a mellső harmadát, melyen 9 éles háromszögű borda van. Ezek éppen úgy vannak elosztva, mint a típusos Riegeli példányainál; az egyedüli különbség csak az volna, hogy a bordák itt erősebben elkülönülnek a bordaközöktől, mint a Riegeli-nek egyéb példányainál, azért közlöm kérdőjellel. Fonyódról is van két töredékem egy jobb teknő része 8 bordával és egy balteknő töredéke szintén 8 bordával, ezek egyikénél a borda kevésbbé élesen különül el a bordaközöktől. Ide kell azonban vennem, mivel egy rokon fajnál sem ilyen sűrűn állók a bordák, csak e fajnál. Lelethely: A tihanyi Fehérpart középső (II.) rétegében egy töredékét találtam. Fonyódról a Balaton fenekéről, a szárazföldi lencséket bezáró rétegből, két töredéket preparáltam ki. A Balatonmellékéről eddig e faj még ismeretlen volt. 18. Limnocardium Szabói LÖRENTHEV. 1894. Limnocardium Szabói LÖRENT. — LÖRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 91. lap. III. tábla 1. ábra. és IV. tábla 4. ábra. 1895. Limnocardium Szabói LÖRENT. — LÖRENTHEY: Hidasd pont. faunája. 4. lap. 1903. Limnocardium Szabói LÖRENT. — ANDRUSSOFF: Brackwassercardiden. P.68.(5. szövegközti ábra.) 1904. » » » —HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 71. lap. Ez a felső-pannoniai emelet Congeria rhomboidea vagy Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesében a dunántúli részekben eléggé elterjedt jól jellegzett faj a Balatonmellékén is megvan, bár még innen eddig senki sem említette.
