A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
66 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 példányt a Fehérpart középső (II.) rétegében és 12 töredékes példányát a felső (111.) rétegben; Fonyódon pedig a Fonyódhegy alsó rétegében, a Fürdő-szállodával szemben egy típusos párosteknőjű példányt. Egy típusos példányát kaptam még Fonyódról a fürdőházak közelében a Balaton fenekét tevő s a szárazföldi lencséket bezáró rétegből. Sőt a tihanyi Gödrös oldal alján föltárt Cong, ungula-cciprae jellemezte szintben talált egyik töredék is valószínűleg ide tartozik. VII. Prosodacna TOURNOUER. A CoBALCESCU-nál Psilodon néven leírt, domború teknőjű, finoman barázdált vagy bordás cardium-féléknek, melyeknek záró- és hátsó-oldalfogaik vagy hiányoznak vagy megvannak; a Balaton mellékén is van képviselője: a Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. 1. Prosodacna Vutskitsi B RUSINA sp. 1867. Cardium semisulcatum HÖRN , (non Rouss). — HÖRNES M.: Die fossilen Mollusken d. Tert.Beckens von Wien. Bd. II; Abhandl. d. k.' k. geol. R.-Anst. Bd. IV. P. 197. Taf. XXVIII. Fig. 7. 1878. Cardium semisulcatum HÖRN , (non Rouss). — ROTH L.: Egy új cardium-faj; Természetrajzi Füzetek. II. köt. 53. lap. 1888. Cardium semisulcatum HÖRN , (non Rouss) — HALAVÁTS: A szentesi artézikút; A m. kir. Földt. Int. Évkönyve. VIII. k. 170. lap. XXXI. tábla. 5. ábra. 1893. Limnocardium semisulcatum HÖRN , (non Rouss). — LÖRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 88. (24). lap. 1894. Limnocardium semisulcatum HÖRN , (non Rouss). — LÖRENTHEY: Kurdi fauna 11 lap II. t. 11. á. 1902. » Dainellii BRUS. — BRUSINA : Iconogr. moll. foss. Taf. XXVIII. Fig. 38—41. 1902. » Vutskitsi BRUS. — BRUSINA : Iconogr. moll. foss. Taf. XXX. Fig. 36—38. 1902. » » BRUS. — HALAVÁTS: Balaton melléke. 34. lap. 1904. » Dainelli BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 58. lap. 1904. » Vutskitsi BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom 72. lap. E fajnál a zárófog és hátsó-oldalfogak ki vannak fejlődve és pedig, amint a prosodacua-Vxa jellemző, a záróperemmel párhuzamos állásban. Példányaimon igen szépen látni, hogy a fogak a fejlődés folyamán a lemezszerűen kinyúló záróperemből miként fejlődnek ki, illetve alakulnak át. Különben a kurdi fauna leírásánál gazdag anyagom alapján kimutattam e faj mikénti fejlődését az 1'5 mm átmérőjű embrionális példányoktól kezdve a legfejlettebbekig. Ezt a felső-pannoniai emelet Cong, rhomboidea szintjében és az ezzel egykorú rétegekben elterjedt fajt HÖRNES MÓR nyomán «Cardium semisulcatum»-nak vettük, míg újabban B RUSINA e fajnak kurdi példányait «Limnocardium Dainellii nov. sp.», a tabiakat pedig «Limnocardium Vutskitsi nov. sp.» néven írja le. HALAVÁTS a Pontusi irodalom czímű összeállításában a kurdi példányokat Dainellii és Vutskitsi néven is említi. Nekem sikerült rendkívül gazdag kurdi és tabi anyagom alapján megállapítani, hogy BRUsiNA-nak mindkét elnevezése egy fajra vonatkozik, s hogy az a kevés különbség, mely az ő Iconographiájában a Dainellii néven ábrázolt kurdi és a Vutskitsi néven ábrázolt tabi példányai között van, csakis individuális. Mindkét lelethelyen megvan a felfujtabb s erősebben mellfelé tolt búbú, erősebb fogazatú kevésbbé megnyúlt hátsó részszel bíró alakoktól kezdve a lapos és kevésbbé mellfelé tolt búbú gyengébb fogazatú s megnyúlt hátsórészszel bíró alakokig minden
