A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
64 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 V. Anodonta L AMARCK. A lamellibranchiaták közül a Pisidiumon kívül az anodonta nem a legritkább s ez is Magyarország területéről — legalább eddigi ismereteink szerint — csakis a felső-pannoniai emeletből ismeretes s itt is a legtöbb lelethelyen kis faj s aránylag kis egyedszámban van csak meg. Magyarország pannóniai képződményeiből az első anodonta-kat én ismertettem meg Kurdról Anodonta Rothi és Anodonta pontica néven, 1 csaknem egyidejűleg SINZOW is ismertetett meg néhány fajt Oroszországból; hogy azonban az én fajaim milyen viszonyban vannak az oroszországiakkal, azt csak későbbi vizsgálatok állapíthatják meg. Míg az eddig ismertetett Anodonta-fajok mind az Európa édesvizeiben ma is élő A. complanata ZIEGL., A. cygnea L., A. piscinalis N ILS . stb. alakkörébe tartozó lapos alakok, addig újabban egy érdekes új faját találtam e nemnek, mely e típustól eltér, amennyiben erősen domború teknó'jű s felfújt búbrészű. 1. Anodonta inflata nov. sp. Karádon egyetlen fogyatékos példányát gyűjtötte TELEGDI R OTH LAJOS egy erősen domború (amire a név is vonatkozik), felfújt búbú fajnak. E példányt csak úgy sikerült meghatároznom, hogy Budapest környékéről több ép példányát gyűjtöttem, melyet legközelebb Budapest pannóniai faunája czímű munkám II. részében fogok leírni és ábrázolni. Amennyire kőbelekből következtetni lehet, e fajhoz tartoznak azok a kőbelek is, melyeket BRUSINA Unió mactraeformis néven egyrészt az leonographiá-jában ábrázol Lepavinaról (Horvátország), 2 másrészt az 1896. évi budapesti országos kiállításon Podvinjből (Szlavónia) 3 kiállított s később a magy. kir. Földtani Intézetnek ajándékozott. Lelethely: A balatonmelléki pannóniai képződmények faunájának ez egyik legritkább faja. Eddig egyetlen példánya az, melyet T. R OTH a karádi téglavetőben gyűjtött sárgás, csillámdús, agyagos homokból. 2. Anodonta Brandenburgi BRUS. ? 1902. Anodonta Brandenburgi BRUS. — BRUSINA : Iconographia. Taf. XXVI. Fig. 2—4. BIÍUSINA-nak e szerencsétlen fajához, mely még az irodalomba bevezetve nincs, csak az Iconographiában lerajzolva, számítok öt töredéket, melyet a tihanyi Fehérpart (III.) rétegében gyűjtöttem. E töredéket kérdőjellel veszem e fajhoz, bár a teknő hátsó részén lefutó ráncz nincs olyan közel a hátsó záróperemhez, mint az ugyan e szintben előforduló ritkább An. Horváthi BRUS.-nál, mellyel esetleg összetéveszteni lehetne. Indokolja eljárásomat különben még az is, hogy az An. Brandenburgi-cxxV — melyet eddig csakis Radmanestről ismerünk BRUSINA rajzai alapján — több példányát gyűjtöttem a Balatonhoz sokkal közelebb eső helyeken is, 1 Kurd Tolnamegyei helység faunája. (Földtani Közlöny. XXIV. 7—9. lap.) 2 Iconographia moll. foss. Taf. XXII. Fig. 1—2. 3 La collect, néog. de Hongrie etc. P. 144. (48.)
