A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
58 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 Fehérpart alján kimosva is találtam egy példányt. A tihanyi szőlők alatti szakadékból egy jobb és egy bal teknőt -gyűjtöttem. Fonyódon az ezeknek megfelelő alsó szintből csakis a vasútállomás mögötti homokgödrökből gyűjtöttem. A Fonyódihegy 4. számú édesvízi rétegében szintén körülbelül 10 töredékes példányát találtam." A TÉÚEGDÍ RoTH-tól kapott an-yagban szintén megvannak e faj képviselői és pedig a tabi Hőjegihegy alján húzódó árok jobb lejtőjének b. rétegében — úgy a homokban, mint a bezárt homokkő-konkrécziökban — több példányát határoztam meg. 2. Dreissensia mannorata BRUSINA. 1902. Dreissensia marmorala BRUS. — BRUSÍNA: Iconographia. Taf. XXI. Fig. 64—69. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 49.,lap. Ez is azok közé a fajok közé tartozik, melyek még leírva nincsenek. BRUSINA ugyancsak KeneséróT rajzolja le e csinos fajt, míg HALAVÁTS munkájában nem említi a Balaton mellékéről. Több, részben jobb-, részben balteknőt gyűjtöttem, melyek kevés kivételével mindössze 6 mm. átmérőjűek, tehát fejletlenek, kisebbek, mint a BRUSINÁ-nál lerajzolt kenesei példányok. De az erősen kiemelkedő hullámos növedékvonalaik alapján e fajhoz tartoznak, daGzára annak, hogy a teknő háti részén lefutó növedékvonalak egyiknél sem olyan fogazottak, mint azt BRUSINA rajzain látni. Lelethely: E faj eddig csakis KeneséróT volt ismeretes BRUSINA rajzai alapján s nekem Fonyódon, a Fonyódhegy alján a szállodával szemben föltárt alsó (I.) szintből sikerült 4 példányt és a fonyódi 5. sz. édesvízi rétegből is 1 példányt gyűjtenem. Egy teljesen fejlett példányt találtam a tihanyi Fehérpart alján a leomlott törmelékben. A bábonyi Borsóhegy agyagrétegéből egy és a tabi Retkesárok föltárásából szintén egy kisebb, de jó megtartású és a sajátos növedékvonalairól könnyen fölismerhető példányt gyűjtöttem. A T. RoTH-tól gyűjtött anyagban 7 példányt találtam, mely a tabi Csibehegy legalsó homokrétegéből való, ezek az itteni Retkesárokból való példányokkal teljesen egyeznek. Ide kell továbbá vennem azt a példányt is, melyet T. R OTH a tabi Hőjegihegy alján húzódó árokból gyűjtött, a közelebbi réteg megnevezése nélkül. E fajt tehát a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében, valamint a Cong, rhomboidea szint édesvízi (Fonyód) és a Prosodacna Vutskitsi s Cong, spinicrista jellemezte elegyesvizi faciesében egyaránt megvan. 3. Dreissensia serbica BRUSINA. 1902. Dreissensia serbica BRUS. — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 28. lap. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1902. Dreissensia serbica BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 50. lap. Ezt a felső-pannoniai emeletnek magasabb szintjében, különösen Kurdon, de máshol is igen nagy mennyiségben gyűjthető fajt itt a balatonmelléki mélyebb szintekben is ezrével találtam. Úgy hógy e fajnak sokkal nagyobb a vízszintes elterjedése itt a Balaton mentén, mint azt az eddigi irodalom alapján hittük. Lelethely: Míg HALAVÁTS sem Tihanyról, sem Fonyódról nem említi e fajt, én mindkét helyen nagy mennyiségben gyűjtöttem a C. balatonica és C. triangularis tömeges föllépésével jellemzett szintben. A tihanyi Fehérpart alján a leomlott törmelékben egy példányt, az alsó (I.) rétegében 2 ép és 5 töredékes, a középső (II.) rétegben már 14 többnyire ép, fiatal és kifejlődött típusos példányt, míg a
