A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

55 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 Cong, spmicrista LÖRENT. Különben ezekről az érdekes congeria-król a magyar­országi pannóniai képződményekről írandó monográfiámban modern kritikával rész­letesebben fogok írni. Az eddig mondottak alapján világos dolog, hogy a spinicrista nem tartoz­hatik többé a mytiliformis congeriá-k csoportjába, hanem csakis a tri­angular i s-ekhez. Lelethely: A pannóniai emelet legfelsőbb szintjéből eddig irodalmilag emlí­tett Cong, triangularis-ok legnagyobbrészt a spinicristá-hoz, a Cong. Lörentheyi ANDR.­hoz s részben új fajokhoz tartoznak, míg a típusos Cong, triangularis mélyebb szintet jellemez. A Cong, spinicristá-t vizsgálataim nyomán a Balaton mellékéről Kurdon kívül Tabról, Köttséről és Bábonyból ismerjük, ahol a fauna egyik leg­gyakoribb alakjának mondható, bár HALAVÁTS a tabi fauna leírásánál nem említi. Tabról a Retkesárok téglavetőjéből kapott anyagból 177 többnyire ép példányt és több mint 70 példány töredékét preparáltam ki, melyek közül több páros teknő is van. T. R OTH a tabi Újhegyről nyolcz típusos, a kurdi originálisaimmal egyező fiatal példányt gyűjtött s ugyaninnen a Hőjegihegy alján húzódó árok ballejtőjé­nek k rétegéből több teljesen nagy, fejlett, típusos példányát. Hasonlóan sok típusos példányát gyűjtötte a tabi Csibehegyen : így a lösz alatti finom, csillámos homokban 9, a kurdi originálisokkal egyező fejletlen példányt és 90-et a legmé­lyebb homokból, melyek részben fejlettek, részben fejletlenek. A Köttséről Tabra vivő kocsiút melletti föltárásból való anyagban 26 töredékét találtam. A bábonyi Borsóhegy agyagrétegéből kapott anyagban legalább öt congeria-példány töredékét találtam, melyet ide vagyok hajlandó venni e fajhoz; sőt valószínűleg ide tartozik az a nagy congeria lenyomata is, melyet T. R OTH Szárazdon gyűjtött a kövületes 3. rétegből. 13. Congeria ornithopsis BRUSINA. 1902. Congeria ornithopsis BRUS. — LÖKENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 153. Taf. IX. Fig. 1—8. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1902. Congeria ornithopsis BRUS. — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. XIX. Fig. 12—17. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 41. lap. Ennek az alsó-pannoniai emeletre jellemző s a t r i a n g u 1 a r i s-csoport leg­elterjedtebb fajának leginkább töredékeit s embryonalis példányait kaptam Pere­martonból. Az egyik fiatal, ép példány egyezik azzal, melyet az idézett helyen a 8-ik ábrában közlök Tinnyéről. A többi pedig arról győz meg, hogy ez a faj itt is változó alakú, mint Tinnyén. Lelethely : Balatonmellékéről az egyetlen alsó-pannoniai emeletbeli föltárás­ból Peremartonból, a peremartoni erdőnek Oskü község felé lévő agyaggödreiből kikerült anyagból 31 többnyire töredékes példányát preparáltam ki, melyek itt Melania (Melanoides) Vásárhclyii HANTK., Melanopsis impressa KRAUSS, Mel. Sturi F UCHS, Prososthenia Zitteli LÖRENT. stb. társaságában találhatók. 14. Congeria ungtila-caprae M ÜNSTER. 1904. Congeria ungula-caprae MÜNST. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 47. lap. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) Ennek a felső-pannoniai emelet legalsó szintjére jellemző fajnak csakis Tihany­ból, a Gödrös nevű lejtőrész alsó rétegéből kaptam töredékes példányait, ahonnan HALAVÁTS is említi. Innen e réteg benyúlik a Balatonba, a vízszíne alá, ahol a víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom