A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
PALAEONTOLOGIAI RÉSZ. Az egyes lelethelyek geologiai viszonyainak és faunájoknak fölsorolása után áttérek az egyes fajok leírására, illetve az ismert alakoknak kritikai méltatására. A. E ORAMINIFERA. Mióta kimutattam, hogy a mi elegyesvizű pannóniai képződményeinkben előforduló foraminiferák nem mind bemosottak, hanem vannak autochtonok is e képződményeinkben, 1 mint a hogy autochton lakók a Kaspi-tó foraminiferái is, azóta minden részletesebben tanulmányozott pannóniai faunában megtaláljuk a foraminiferákat. Legelőször a felső-pannoniai emelet egyik legédesvízibb jellegű faunájában a kurdiban gyűjtöttem foraminiferákat, majd a mélyebb szintekbe tartozó tihanyi és tinnyei faunákban. A pannóniai emelet foraminifera faunáját a szarmata emelet foraminifera faunájából, mint annak elszegényedett, édesebb vízhez alkalmazkodott, csenevész utódját származtattam le. Ez annál természetesebb, miután e szegényes faunában az elegyesvízhez legjobban alkalmazkodó nemek voltak képviselve, mint a Rotalia, Nonionina, Miliolidea stb. Hogy a pannóniai rétegekben előforduló foraminiferákat s egyéb szarmata korszakbeli kövületeket még néhány évvel ezelőtt is mind bemosottaknak voltak legtöbben hajlandók tekinteni, arra lehet visszavezetni, hogy nem ismertük a szarmata és pannóniai emelet rétegeibe zárt, egymástól igen eltérő faunáknak egymáshoz való viszonyát. Ma azonban igen természetes s a tények elmaradhatatlan következményeiként áll előttünk ezeknek egymásból való származása, miután megtaláltam Magyarországban a szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegeket. 2 így világos hogy a pannóniai emelet foraminifera faunája is elszegényedett, édesebb vízhez alkalmazkodott leszármazója a szarmatabelinek. A foraminifera fauna úgy a nemek és fajok, valamint az egyedek számát illetőleg is szegény a balatonmelléki pannóniai képződményekben. Eddig csakis a peremartoni és tihanyi lelethelyen sikerült a következő fajoknak néhány példányát megtalálnom. 1 Neuere Daten zur Kenntnis der oberpontischen Fauna von Szegzárd ; Természetrajzi Füzetek. XVII. köt. 1895. p. 325; Foraminiferen der Pannonischen Stufe Ungarns; Neues Jahrbuch für Min., Geol. u. Palaeont. 1900. Bd. II, p. 104. 3 LÖRKNTHEY : A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegeknek egy klasszikus lelethelye Magyarországon; Földtani Közlöny. XXXIII. köt. 1903.
