A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
33 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 27. Köttse-Szóládi út (Somogy vármegye). Köttsétó'l É-ra, a Szólád felé vivő út mentén is föl van tárva a pannóniai képződmény. TELEGDI R OTH LAJOS a két község közötti út mentén szintén gyűjtött néhány kövületet, egy Hydrobiidae-1 és egy Melanopsis sp.-t. 28. Karádi Akasztófadomb (Somogy vármegye). Köttsétó'l és CsepelytőlD-re van Karád község Itt a községtől ÉK-re lévő 206 m-es Akasztófadomb ÉNy-i részén lévő «Fehéregyházi téglavető»-ben a pannóniai agyagot használják föl téglagyártásra (6. ábra). A rétegek sorrendje, a mellékelt szelvény szerint a következő: legalul pannóniai agyag kövületek nélkül (1.), e fölött csillámos kvarczhomok (2.), a i következő rosszmegtartásúkövületekkel: 1. Congei-ia sp. ind. ! 2. Unió ind. sp. 3. Melanopsis ind. sp. 4. Vivipara ind. sp. 5. Helix sp. [cfr. /Tachacocampylea) Dodcrleini BRUS.1 6. ábra. Majd e fölött ismét kövületes agyag (3.), majd lösz (4.) s legfelül kulturréteg (vöröses agyag) van csontokkal s római téglákkal. T. R OTH gyűjtéséből egy rossz megtartású Anodonta került a m. kir. Földtani Intézet gyűjteményébe, mely a téglavetőnek sárgás, csillámos homokjából való és amennyire megítélhető, az Anodonta inflata nov. sp. Fehéregyházi téglavető Karádtól ÉK. Mért. kb. 1:1000. 1. Pannóniai agyag, kövületek nélk.; 2. homok, rossz kövületekkel (unió, vivipara, melanopsis); 3. agyag, köv.nélk.; 4. lösz; 5. kulturréteg (vörös agyag) csontokkal és római téglákkal. 7. ábra. Kútszelvény Karád faluban, KERESZTSZEGI KÁROLY udvarán a templom felett. Mérték kb. 1:240. 1. tömött szürke mészkő; 2. sárgás agyag, unió és más kövület; 3. sötétbarna, szenes agyag, kövül. nélkül; 4. homok, köv. nélk.; 5. agyag, köv. nélk.; 6. humusz 29. Karádi kút (Somogy vármegye). Karád községben a templomtól É-ra lévő KERESZTSZEGI KÁROLY házának udvarán kb. 210—215 m. t. sz. feletti magasságban 1904-ben kutat ástak, melyről KORMOS TIVADAR a mellékelt szelvényt készítette (7. ábra). Legalul szürke tömött mészkő (1) majd feljebb sárgás agyag (2.), a következő kövületekkel: 1 .Congeria ind. sp. (cfr. Neumayri?) 3.Dreissensia sp. ind. (1 db.) (több töredék). 4. » sp. (pXx .auricularis F UCHS) 2. Dreissensia serbica BRUS. (37 db.) (7 darab). A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. Függ. 3
