A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 15 20. Planorbis Fuclisi LÖRENT. 21. » parvulus nov. sp. 22. Xerophila sp. 23. Zagrabica cyclostomopsis BRUS. 24. Melanopsis praemorsa L sp. 25. » eulimopsis BRUS. 26. Melanopsis Sturii FUCHS. 27. » Bouéi FÉR. var. ventricosa HANDM. 28. Hydrobia ? atropida BRUS. 29. Pyrgula incisa FUCHS var. pannonica nov. form. 30. Pyrgula bicincta LÖRENT. 31. Micromelania variabilis LÖRENT. 32. » Haidingeri STOL. sp. 33. Micromelania Bielzi BRUS. sp. 34. » carrarai BRUS. 35. Vivipara cfr. kurdensis LÖRENT. 36. Valvata simplex FUCHS var. unicincta nov. form. 37. Valvata neglecta BRUS. 38. » banatica BRUS. ? 39. » (Aphanotylus) adeorboides FUCHS. 40. Neritina (Clithon) turbinata FUCHS. 41. Otolithus (Scienidarum) Schübe? ti nov. sp. 42. Otolithus (Scienidarum) pannonicus nov. sp. 43. Otolithus (Scienidarum) Lóczyi n. sp. 44. Otolithus (Scienidarum) ind. sp. 6. Kővágóőrs (Zala vármegye). A tud. egyetem geo-paleontologiai intézetének gyűjteményében néhány sajátos homokködarab van, melyek a Fülöpi-szőlőhegy aljáról valók s dr. SZONTAGH TAMÁS főgeologus, bányatanácsos tisztelt barátom ajándékai. Ezeken is pannóniai emeletre valló congeria- és limnocardium-kó'belek s benyomatok láthatók. Még dr. SZONTAGH TAMÁS birtokában is van néhány darab ezekbó'L a homokkövekből, melyeknek eredetéről a következőket volt szíves velem közölni: «A congeriát és a cardiumot tartalmazó homokkő Kővágóőrs határában, a révfülöpi szőlők azon részében találtatott, mely a Balaton feletti széles tarraszszerű területen fekszik (SÁGHVÁRY-féle szőlő). Állítólag a talaj forgatáskor került napfényre.» Hozzá teszi még, hogy ha esetleg a trágyával kerültek volna oda, akkor csakis Kővágóőrsből eredhetnek s hogy szállban nem látta sehol. Én sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a föld forgatásával kerültek a felszínre, de ha mindjárt a szomszéd Kővágóőrsről kerültek volna is ide, ekkor is igen érdekesek, mivel e vidékről is csak a triász tarka homokkő s az ezt fedő lösz ismeretes eddig. A homokkő igen sajátos, durvaszemű, vöröses, a tarka homokkő törmelékéből álló. Benne a következő kövületnyomok ismerhetők föl: Congeria Schmidti LÖRENT. Limnocardium több meghatározhatatlan faj és Melanopsis kőbél, mely a Bouéi-re emlékeztető kis fajhoz való. Miután a Congeria Schmidti-t eddig csakis a szilágymegyei mélyebb pannóniai rétegekből ismerem, lehetett volna e homokkövet is a balatonparti pannóniai képződmények legrégibb rétegének tekinteni; mivel azonban térszinileg magasabban fekszik, mint Badacsony környékén a Congeria ungula-caprae szintje, a radmanesti és tihanyi Cong. Balatonica szinttel kell azonosnak tartani s a simulans-1 a Cong. Schmidti lokális változatának venni. ANDRUSOW e két fajt össze is vonja. 1 1 ANDRUSOW : Fossile und lebende Dreissensidae Eurasiens. I. Supplement. P. 64.
