A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 4 nettel tartozom tisztelt barátomnak, LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úrnak, a ki úgy e munka kiadását, mint a «Balaton-bizottság» támogatását biztosította. HALAVÁTS GYULA m. kir. főgeologus úr ugyan a Balaton-bizottság megbízásából feldolgozta már a Balaton-bizottságtól átvett, jobbára LÓCZY LAJOS-tól gyűjtött anyagot «A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája» czímű 1902-ben megjelent értekezésében. Mivel azonban nekem sokkal gazdagabb anyag állott rendelkezésemre, módomban volt, hogy a faunákat paleontologiai szempontból is tanulmányozzam. Ennek következtében nemcsak a stratigrafiai kérdésekhez szólhatok hozzá érdemlegesen, hanem az édesvízi faciesbó'l való alakokat is tüzetes revízió alá vehettem. Miként a most élő puhatestűek alakjainak megkülönböztetéséhez, akként a fosszilis maradványok biztos meghatározásához és faji elkülönítéséhez is szükséges, hogy minél több példányunk legyen. Kétségtelen az is, hogy azok, kik a fiatalabb harmadkorú faunákat a rokon élő alakoknak figyelembe vétele nélkül tanulmányozzák, könnyen tévedhetnek meghatározásaikban és következtetéseikben. A paleontologiában a fajok leírása nem czél, hanem csak eszköz, melylyel a paleontologia magasabb czéljait elérni iparkodik. CUVIER katasztrofalis teóriájával szemben LAMARK leszármazási elmélete s a darwinizmus kijelölte azt a kettős czélt, melyet minden paleontologiai munkának, illetve írójának szem előtt kell tartania. Akár a stratigrafiaigeologiai ismereteket, akár a zoologiait, illetve az állatok leszármazására vonatkozó ismereteinket akarja az író öregbíteni, mindig egy bizonyos környezetbe illesztve kell alakjait tárgyalni, azoknak a rokon alakoknak a társaságában, a melyből alakjaink származtak, vagy melyek a mieinkkel közös eredetűek lehetnek, vagy pedig a mieinkből származtak vagy származhattak. Az a leírás, mely az alakokat nem illeszti be a folytonos fejlődés lánczolatába, s így nem hasonlítja össze a rokon alakokkal, az czélt tévesztett s így hibás, sokszor pedig hasznavehetetlen. Mielőtt a fauna paleontologiai tárgyalásába bocsátkoznám, röviden az egyes lelethelyek geologiai viszonyait óhajtom saját megfigyeléseim, a kapott adatok és az irodalom alapján ismertetni; kezdve a Balaton északi partján levő lelethelyekkel s folytatva a délre fekvőkön.