A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
72 mében ismét veszít, minek oka a föld szilárd kérgének a bazaltkitöresekkel összefüggő tektonikus mozgásaiban található meg. A terjedelméből ismét veszített elegyes vizű tóban azok a rétegek rakodnak le, melyeket én a congeria rhotnboidea-szmtnek neveztem, s melyek jellegezve vannak a Congeria rhomboidea (s vele rokon rombus alakú congeriak) és nagy erős bordás limnocardiumok előfordulása által s a minő rétegek Baranya megyében Árpád, Pécs, Pécsvár, Szászvár, Ibafa, Bakócza, Liptód, Olasz, Magyar-Soros, Bükkösd, Sormás, Magyar-Szék, Kékesd, Hidas, Tolna-megyében Ó-Kurd, Nagy-Mányok, Szegzárd, Krassómegyébeu Királykegye, Kustély községek, Horvátországban Zágráb (Okruglag) környékén fordulnak elő s gazdag faunát zárnak magukba. Az ezen a helyeken jelentkező rétegek faunái viviparáinak és a Limnocardium Vutskitsi BRUS. (= semisulcatum M. HÖRN , non Rouss.) jelenléte szoros összefüggésbe hozza az előbbeniekkel azokat a fossziliás rétegeket, melyekből Túron, Köttsén, Tabon, Nagy-Berényen (Somogy m.) gyűjtöttünk, s melyek vagy azokkal egykorúak, de kevésbbé sós, kiédesedő vízből rakódtak le, vagy tán már ezeknél valamivel fiatalabb korban, a mikor már az elegyes víz kezdett kiédesedni, valók. Ezekkel egykorú a Neszmély (Komárom m.), Tarros, Vaszar (Baranya m.) fosszilis rétege. A «congeria rhomboidea-szinttel» azonban egykorúnak kell venni, a sztratigrafiai helyzetnél fogva, azokat az édesvízi rétegeket, melyekből Kenesén a Fancsérpartban és Balatonfő-Kajáron gyűjtöttünk, s melylyel egykorú, vagy tán valamivel fiatalabb az a Bakony túlsó részén jelentkező, elkülönült sekély vizű turján, mely Nagy-Vázsony és Öcsnél terült el. A nyugaton és északon lefolyó kontinentális emelkedés következménye — a mint láttuk — nemcsak e rész vizének a kiédesedése, de az is, hogy lassanként e részben mind nagyobb területek szárazzá váltak, hol már a folyamrendszer kezdett kifejlődni, a folyó vizek a pontusi tóba ömlöttek, ennek vizét torkolatuk közelében erősen kiédesítették, sőt egyes — magával az elegyes vizű tóval csak keskeny csatornával összefüggő — partszéli öblök vizét is teljesen kiédesítették. Ilyen helyeken ülepedtek le az JJnio Wetzleri DUNK , tartalmú rétegek Komárom táján Ácson, Köbölkúton (Esztergom m.), Érden, Csákváron, Puszta-Szent.-Ló'rinczen (Pest m.), Doroszlón (Vas m.), Besenyőn (Zala m.), melyeknek faunáiban már a levantei korra annyira jellemző amerikai szabású uniók első képviselőjével is találkozunk. A tovább folyó kontinentális emelkedés, a vele járó nagy területek szárazfölddé való tétele nemcsak kisebbé tette a pontusi tavat, de a kifejlődő folyók vize teljesen édesvízzé változtatta vizét, úgy hogy a pontusit követő levantei korszakban már csak a Nagy-Alföldet borítja, még pedig édesvíz s Dunánk is áttöri Esztergom és Vácz között a Magyar Középhegységet s Váczon alul torkollik a levantei tóba. * Végül a mellékelt táblázatban feltüntetem a Magyar Birodalom területén jelentkező pontusi tóban s a függelékének veendő wieni öbölben leülepedett rétegek egymástutánját úgy, a hogy én azt e téren tett tanulmányaim alapján tudom. Az egyes, tőlem megkülönböztetett szinteket, rövidség okáért, egyes alakokkal jelzik ugyan, de a különválasztásnál a faunák jellegére vagyok tekintettel. Hogy ez a táblázat több tekintetben különbözik az eddig közölt táblázatoktól, annak főleg az az oka, hogy azok a szerzők, leik tiszteletreméltó ügybuzgalommal ilyet összeállí-
