A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
16 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. Pty chiles (Beyrichites) Verne n. sp. I. tábla, 3. ábra. Ennek az érdekes fajnak beyrichites-szuturája van. A mennyire hiányos megmaradásából következtethetem, meglehetős egyszerű karélyvonalai vannak, a mely a ptychites komplikált szuturájához semmiesetre sem hasonlít. Külső alakjában ez az új faj mintegy a Beyrichites splendens ARTH , (a mely mintázatban van előttem) és a Ptychites gy multiformis HAUER között áll, azaz a lakókamra alakjában a magyar faj a reiflingi fajhoz hasonlít, a kamrázott menetek redői lényegükben a Ft. gymnitiformis-szaX egyeznek és a külső tekervényen eltűnnek. A mi az átmérőt illeti, úgy a Pt. (Beyrichites) Verae lényegesen karcsúbb, mint a Pt. gymnitiformis, a melynek varrata inkább a ptychites-re, mint a beyrichites-xe emlékeztet. A Beyr. splendens-szel való összehasonlítást megnehezíti az, hogy az utóbbi faj eredeti példánya kissé félrenyomott. A Beyr. Verae háta mindenesetre egyenletesebben domborodott, mint a Beyr. splendens háta. Az utóbbi fajnak oldalsó bütykei nincsenek. A hasonlókép rokon Beyr. Khanikoffi fajjal összehasonlítva (a melyből egy példányom van is), szembeötlik az Utóbbinak éles háta. Az új faj közeli rokonsága a kagylómészbeli alakokkal mindenesetre kétségen fölül áll. Termőhelye: az egyetlen példány a Balatonfüred mellett levő Szákahegy krétaszerű, világos buchensteini meszéből való, a honnét LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úr hozta. LECANITES. Lecanites sibyllintis nov. sp. II. tábla, 4. ábra. A csekély variáczió-lehetőség mellett, a melyet a sima, részarányos ammonitaházak mutatnak, gyakran konvergencziás-alakokkal találkozunk. Mindenesetre ritkaság a külső alaknak olyan teljes megegyezése, mint a milyent a szóbanforgó új faj a Monophyllites Suessi MOJS. var. Confucii DIEN . 1 alakkal elénk tár. Mindkét ház teljesen evolut, a kanyarulat harántmetszete ovális, olyfélekép, hogy a belső kanyarulat a rákövetkezőn alig képez némi benyomatot. Másrészt azonban igen könnyű a különbséget a karélyokon megállapítani, a melyek a Lecanites sibyllinus-on kivétel nélkül le vannak kerekítve, a Monophyllites Suessi-n 4—5-szörösen csipkézettek. A Lecanites sibyllinus-on a külső karély is elsimul és csak a köldökvarraton jelentkezik egy fiókkarély, míg a Monophy 11. Suessi-né\ ez a varrat még az oldalon látható. 1 MOJSISOVICS: Cephalop. Mediterran. Trias, 79. tábla, 4. ábra. Egy példányon, a melyet Braicról, Budua mellől (Osztrák-Albánia) dr. RENZ hozott s nekem összehasonlításul átengedett, minden részlet tanulmányozása lehetséges. Az albán darab még evolutabb, mint az összehasonlításul itt levő Mojsisovics-féle eredeti példány és teljesen megegyezik a himalayabeli példánynyal, a melyet én a M. Suessi földrajzi varietásának tartok. A föntebbi fajnak a Lecanites-hez való tartozását már LÓCZY LAJOS találóan ismerte föl, míg DIENER KÁROLY (in litt.) a darabot Monophyllites Suessi fajnak határozta.
