A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
13 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. PTYCHITES. Ptychites acutus MOJS. I. tábla, 2 a, b ábrák. Cephalopoden der mediterranen Trias, 263. oldal, 64. tábla, 1. ábra; 65. tábla, 1. ábra; 66. tábla, 4—6. ábrák. — Vesd össze: Pt. a7igjiste-umbilicatus BÖCKH; U. o. 267. oldal, 65. tábla, 5., 6. ábrák; 66. tábla, 1. ábra. I. tábla, 1 a—c ábrák. Az ismert felső-örsi Forráshegyen, a breslaui egyetemi geologiai intézet 1902. évi kirándulása alkalmával WYSOGORSKJ dr. asszistens úr valóságos ptychitesfészket talált. Ebből, a buchensteini szintben különben ritka 1 csoportból, közös munkával — igaz hogy leginkább csak töredékekben —, mintegy 18 egyedet szabadítottunk ki. Azt hiszem, hogy ezek részben a már innét ismeretes Ptychites anguste-umbilicatus, részben a Pt. acutus 2 fajokhoz sorozandók. A Pt. anguste-umbilicatus (I. tábla, 1 a—c ábrák) külső formájára a Pt. acutushoz igen hasonló, MOJSISOVICS szerint azonban laposabb oldalaival, szűkebb köldökével és a főbordák között levő 3—4 keskeny másodlagos redőjével különbözik. A Pt. acutus (és flexuosus) fajnál a másodrendű bordák a főbordákkal váltakoznak, de azért sohasem ékelődik be 3—4 keskeny másodlagos redő. A lóbuszok szerkezetében a Pt. auguste-umbilicatus-nak inkább a Pt. gibbushoz kell csatlakoznia; a 64 tábla Ae ábrája (Pt. acutus) és a 65. tábla 6. ábrája (Pt. anguste-umbilicatus) mégsem mutat észrevehető különbségeket. Ennek daczára a buchensteini alaknak a kagylómészbeli fajjal való azonosítását csak fentartással óhajtanám kimondani, ha a hanbulogi Pt. acutusnak (det. HAUER FERENCZ) a breslaui múzeumban levő darabjai közül, több nem mutatna teljes megegyezést. Termőhelye: a Forráshegyen a Trach. Reitzi zónájában: Ptychites acutus: 6 példány, Ptychites anguste-umbilicatus: 13 példány. Az utóbbi faj ezenkívül még Mencshely mellett is található. Alnem: Beyrichites WAAG. (1895, 1896) = Nicomedites TÓUL A (1896). A Beyrichites külsejére nézve annyira hasonlít a Ptychites-hez, hogy csak az előbbi egyszerűbb szerkezetű szuturájának kimutatása által lehetséges a megkülönböztetés. így HAUER FERENCZ a Ptychites flexuosus MOJS. nagyobb anyagában utólagosan egy Beyrichites (Meekoceras) reuttense BEYR. darabot talált. 3 Az előttem levő Beyrichites Lóczyi magános példánya is együtt volt a Ptychites cf. anguste1 MOJSISOVICS innét egyetlen Ptych. anguste-umbilicatus példányt idéz. 2 Azt a kérdést, hogy a Pt. acutus külön faj-e, vagy csak a Pt. Studeri változata, itt nem szükséges taglalni. Kis különbségeket HAUER FERENCZ is konstatált (Denkschr. d. Wien. Akademie, 54. kötet, 44. oldalán). 3 Denkschriften d. Wiener Akademie, 1892, 291. oldal.
