A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
10 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. B. margaritatus-on, a három erős oldali tüske-spiralis ugyanazon a helyen van, mint a fiatalabb alakon, azonban erősebben kifejlődve. A gyengébb, járulékos tüskék, a melyek a Bal. balatonicus-on a lakókamrán ismét elvesznek, a fiatalabb mutáczión 5 erős tüske-spirálissá (3 fönt, 2 lent) fejlődtek 1 és a vastaghéjú lakókamrán különösen világosan vannak kiképződve. A faj neve éppen ezen járulékos spirálisok gyöngysorszeríí kiképződésére vonatkozik. A bordák meglehetősen szabályosan váltakoznak. Hogy az új formát, mint a Bal. balatonicus mutáczióját, vagy pedig mint önálló fajt kell-e felfognunk, ezt a további leletek fogják eldönteni. Varratvonala ismeretlen. Termőhelye: a Trach. Reitzi zónájában, 1 példány Felső-Örsön, a Forráshegyen (Malomvölgy). 2 HUNGARITES. a) A Hungarites Mojsisovicsi ROTH (non BÖCKH) alaksorozata. (Szükköldöku alakok gyengén fejlett díszítéssel.) Hungarites JHojsisovicsi ROTH sp. 111. tábla, 2., 3. ábrák. 1871. Ceratites Mojsisovicsi ROTH ; Földtani Közlöny, I. kötet, 213. old. 1873. Ceratites zalaensis BÖCKH; Magyar Királyi Földtani Intézet Evkönyve, II. kötet, II. füzet, Déli-Bakony, 145. old. 7. tábla. 1882. Hungarites Mojsisovicsi BÖCKH (false), Mojsisovics: Cephalop. d. Medit. Trias, 222. oldal, 7. tábla, 6. ábra. 1896. Hungarites Böckhi HAUER ; Denkschr. Wien. Abh. 63. köt., 264. old., 10. tábla, 4—6. ábrák. Míg a két erősebben bordázott (alábbi) alakon némi kétség merült fel a boszniai és a magyar fajok azonossága felől, addig a szóbanforgó alaknál egy hanbulogi példány 3 teljesen megegyezik a magyar példányokkal. HAUER FERENCZ a közeli rokonságot helyesen fölismerte, és különbségek gyanánt a szabályosabban és tömöttebben helyezett redőket, valamint a küldökbütykök ottlétét a boszniai fajon kiemelte. Ezek a különbségek a megmaradás állapotában gyökereznek : a magyar példányok kőmagvak, a boszniaiaknak pedig még héjuk van. Kisérletkép a boszniai példány egyik oldalát kiszabadítottam és olyan alakot kaptam, a mely a MOJSISOVICS ábrázolásával feltétlenül megegyezik. A varrat HAUER eredeti boszniai példányán s az én darabomon nem egészen egyezik. HAUER a «varrat fölött» három karélyt (lobus) említ, a miként ezt magyar példányom is mutatja, míg a boszniai négyet mutat. Mégis könnyen meggyőződhetünk, hogy a negyedik karély (vagy a második fiók-karély, vagy segély-karély) 1 Különösen ott, a hol a tüske-spirálisok le vannak súrolva, világosan látszik a Balatonites balatonicus-hoz való hasonlósága; a belső kanyarulatok is inkább hasonlítanak az idősebb fajhoz, mint a külső. 2 Forráshegy és Malomvölgy, egy és ugyanazon hely különböző megnevezései. 3 A berlini Természettudományi Múzeumban.
