A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Arthaber Gusztáv: A déli Bakony werfeni rétegeiből és kagylómeszéből származó új cephalopoda-faunájának revíziója
A Déli-Bakony werfeni-i ét egeinek és kagyló meszének új cepha lopoda-leletei. 7 Az első eset mutatkozik a Rahnbauer-Kogel 1 reifiingi termőhelyen, a második pedig a hajmáskéri Berekhegy faunájában. Azonkívül a Bakonyban a reiflingi-mész elnevezésnek ellene mond a faciesottani kialakulása, a mely a felső-kagylómészben semmiesetre sem a gumós mész északalpesi faciese, hanem a síkfelületű, jól rétegzett márgásmésznek az a kiképződése, a melyet többnyire a Déli-Alpokban találunk. 1. Termőhely: Vámos, Hegyesgyür. (Szürke, sárgásán mállott, agyagos meszek). DlENER-nél ennek megfelel a: a) Kagylómész (reifiingi mész). Erdei út Vámos és Eaész között, a Hegyesgyür hegyhát keleti lejtőjén (6. oldal). e) Vámos, Katrabocza (7. oldal). f) Vámos, Hegyesgyür (8. oldal). Faunája ezekből a fajokból áll: Ceratites trinodosus MOJS. » cfr. trinodosus MOJS. » aviticus MOJS. » cordevolicus MOJS. » sp. ind. (ex afp. Barrandei et avitici). » Beyrichi MOJS. » cfr. brembanus MOJS. » superbus MOJS. Balatonites Zitteli MOJS. » transfuga ARTH. » Doris ARTH. egregius ARTH. » lineatus ARTH. » Corvint ARTH. Balatonites hystrix ARTH. » Haueri ARTH. » jubiláns ARTH. » sp. ind. (fiatal alak). » cfr. balatonicus MOJS. Ptychites flexuosus MOJS. » cfr. flexuosus MOJS. » gib bus BEN. » cfr. gibbus BEN. » opulentus MOJS. (fiatal alak). Norites cfr. psilodiscus ARTH. Pleuronautilus crassescens var. jugulatus ARTH. Atractites cfr. obeliscus MOJS. Ez a fauna, mint legfeltűnőbb és leggyakoribb típusokat a C. trinodosus és C. aviticus, valamint a Pt. flexuosus és Pt. cfr. flexuosus fajokat tartalmazza. — Továbbá itt található a legtöbb reifiingi Balatonites, a melyek a Rahnbauerkogel mélyebb rétegeire jellemzők, s a melyek ilyen tömegesen a Bakony semelyik más lelőhelyén sincsenek meg. Nem hallgathatom el itt azt a megjegyzést, hogy a föntebb idézett munkában fölállított Balatonites-speciesek számát, föltétlenül kevesbbíteni kell, több fajt össze kell vonni; jelen munkámat azonban nem tartom erre való helynek. Mert mint WAAGEN VILMOS' tanítványa és mint kezdő, a faj-fogalomnak azt a szűkebb értelmezését követtem, a mely a faj változóképességének nagyon kevés ingadozást enged. 1 ARTHABER: id. h. 193. (114.) jap.
