A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei
A déli Bakony jurarétegei. 49 leginkább emlékeztet arra az alakra, a mely a szóbanforgó két faj belső kanyarulatainak jellege. Nem lehetetlen, hogy ezek az alakok a N. truncatus Sow.-ra vezethetők vissza. Ugyanebbe a fejlődési sorba tartozhatik a N. hexagomis Sow. is, a mely a TV. giganteus D'ORB. fiatal példányaihoz elég közel áll. Ez a közvetlen fejlődés talán inkább valószínű, mint a P RINZ 1 adta leszármazás, a mely a N. hexagonus Sow.-t a N. semistriatus D'ORB. és N. erycinus TAGL. alakokon át származtatja, bár ezek az alakok a N. hexagonus Sow.-val legkevésbbé sem hozhatók kapcsolatba. A N. biangulatus D'ORB. tagoltabb kamravarrata inkább a hercoglossára emlékeztet s a szóbanforgó alaksorba be nem helyezhető. Talán beleillik ez már abba a sorba, a melybe jóval fiatalabb alakok tartoznak, s a melynek igen szép példánya az alsó krétakorú N. (Hercoglossa) Saxbyi MORRIS.' 2 Egy példányunk van a szentgáli Tűzköveshegy középső liászkorú rétegeiből. AMMONOIDEA. AEGOCERATIDAE. Psiloceras nov. sp. ind. 1874. Aegoceras cfr. Hagenowi DUNK: — BÖCKH J.: Bakony D-i részének földt. viszonyai. 111. old. III. tábla 8—10. ábra. A: * 11 ram. * 11 mm. * 11*5 mm. 8*6 mm. 9 mm. 106 mm. 11 mm. 11 4 mm. 11-6 mm. 12 mm K: 37% 34% 31% 30% 34% 33% 35% 30% 31% 33% M: o CO 39% 35 % 30% 35% — — — 39% 41% Sz: 30% 30% 30% 24% 24% — 28% — 27% 27% A *-gal jelzettek BÖCKH J. eredeti példányai. Az idetartozó alakokat BÖCKH J. Aegoceras cfr. Hagenowi D UNK : néven írta volt le. Leírásában a következőket mondja: «Ezen faj alakviszonyai és é'kesítése folytán egyáltalában annyira megközelíti az Amm. Hagenozvi DUNK.-Í, valamint az evvel rokonságban levő Amm. Suessi HAU-t, hogy az itt leírt alak és az említettek közt csakugyan rokonság látszik fenforogni». Ezzel a kijelentéssel tehát BÖCKH nem az azonosítás mellett nyilatkozik, hanem csak a rokonságot hangsúlyozza, a minek jogosultsága részben az alábbiakból kitűnik. Tizenöt példány áll ebből az alakból rendelkezésemre, a melyek a fenti méretek szerint elég állandó nagyságúak, a 15 mm.-t egyik sem haladja meg. Ez az állandó nagyság a mellett bizonyít, hogy nem fiatal példányok ezek, hanem ezt a kis alakot túl nem lépő kifejlett egyének. Lapos alak, közepesen növekedő kanyarulatokkal. A kanyarulatok keresztmetszetének alakja lekerekített négyszög, magasabb, mint széles; az oldalak laposak, parallel haladnak. A külső perem lekerekített, valamint a köldökperem is. Díszítésre nézve három csoportot különböztethetünk meg. Az első csoportban igen finom, csakis eltérő fénytörés által megkülönböztethető, sűrűen álló növeke1 PRINZ : 1. c. p. 234. 2 FOORD: 1. c. p. 310. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. R a i . füs«*. 6
