A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei

40 A déli Ba kony jura rétegei. STEINMANN szerint

1 a posidonomyák közül azok, melyeknél a szélesség meghaladja a magasságot, jól megkülönböztethetők a többiektől, melyeknél sugaras díszítés is van. Ezek a csoportok tényleg észlelhetők, de nem átmenetek nélkül. A fősúly azonban a triász- és juraalakokat tekintve, a díszítésre helyezendő, mert az idetartozó alakok csaknem kivétel nélkül szélesebbek, mint magasak. E mellett azonban észlelhető, hogy a konczentrikus ránczok vagy simák vagy másodlagos, finom ránczokat viselnek, vagy végül sugarasan díszítettek. Ezek alapján megkülönböztethetünk: 1. sima alakokat, ide tartozik: Pos. alpina G

RAS; Fos. Bitlneri Acinet. Pos. radiata GOLDF. [— Fos. atpina (non GRAS) BÖCKH VII. tábla, 2. ábra] Pos. radiata GOLDF. (Petr. Germ. Tab. CXIV. Fig. 2.) Pos. Buchi ROEM.. POS. atpina GRAS. Pos. ornata Qu. (STEINMANN : Neues Jahrb. B. (Foos< d

e n

sére. pl. I, Fig. 1.) (Der Jura Tab. 72. Fig. 29.) B. I. Taf. X, Fig. 2.) h J 8. ábra. Néhány posidonomya-faj összehasonlító ábrája. 2. másodlagos ránczokat viselő alakokat: Pos. Bechcri B

RONN

, sp., Pos. (

Steininannia) Bronni VOLTZ; 3. sugarasan díszített alakokat: Pos. Dalmasi D

UM. A második és harmadik csoportot összeköti a Pos. radiata GOLDF. sp., a melynek másodlagos ránczain kívül még gyenge sugaras díszítése is van. S

TEINMANN ezeket a sugaras díszítésű alakokat külön genusba helyezhetőnek tartja, a mi azonban, tekintve, hogy egyéb jellegekben eltérés nincsen, el nem fogadható. Egyes leírások szerint a díszítés nem állandó jelleg, bizonyos alakoknál a 1 L. c. p. 256.