A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei

31 A déli Ba kony jura rétegei. fáczieszbeli helyéből. A liászban ugyanis nagyobbszabású s főleg hirtelen változás nem történt területünkön, különösen pedig olyan, a mely parteltolódással járt volna. A rétegek leülepedése tehát folytonos volt, mint látni fogjuk, csendes lassúsággal mélyülő tengerben, a miből kifolyólag teljesen konkordánsan települő rétegsort nyertünk. 3. ábra. A szentgáli Tüzköveshegy nyugati legutolsó kőfejtője. A felső liász végétől a tithonig tartó hézag megszakítást idézvén elő a rétegek leülepedésében, a tit honrétegek diszkordáns települését eredményezte. Ez a diszkordánczia különösen a Kakastarajra vezető út mellett jól észlelhető. 4. ábra. A déli Bakony jurasorozata a szentgáli Tűzköveshegyen. 1 : 25,000. 1. Fődolomit. 2. Dachstein-typusú mészkő. 3. Ttízköves rhynchonellás fácziesz. 4. Vörös brachiopodás mészkő. 5. Crinoideás és brachiopodás mészkő. 6. Vörös czefalopodás mészkő. 7. Mangántartalmú radioláriás tűzkő. 8. Posidonomyás mészkő. 9. Kovasavas márga. 10. Tithon. 11. Lösz. A déli Bakony egész jurasorozatának egymásra következését a Tűzköveshegyen a legszebben észlelhetjük (4. ábra). A dűlési viszonyok alapján az egyes képződményeknek nagy vastagsága itt is valószínűleg vetődésekkel magyarázható, a melyek azonban a kedvezőtlen helyi viszonyok miatt biztosan nem észlelhetők. A térképen kijelölt juraképződmények egyes helyekre szorítkozva kisebbnagyobb és többé-kevésbbé elszigetelt foltokban jelennek m^g, a melyek látszólag