A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei

31 A déli Ba kony jura rétegei. fáczieszbeli helyéből. A liászban ugyanis nagyobbszabású s főleg hirtelen változás nem történt területünkön, különösen pedig olyan, a mely parteltolódással járt volna. A rétegek leülepedése tehát folytonos volt, mint látni fogjuk, csendes lassú­sággal mélyülő tengerben, a miből kifolyólag teljesen konkordánsan települő réteg­sort nyertünk. 3. ábra. A szentgáli Tüzköveshegy nyugati legutolsó kőfejtője. A felső liász végétől a tithonig tartó hézag megszakítást idézvén elő a réte­gek leülepedésében, a tit honrétegek diszkordáns települését ered­ményezte. Ez a diszkordánczia különösen a Kakastarajra vezető út mellett jól észlelhető. 4. ábra. A déli Bakony jurasorozata a szentgáli Tűzköveshegyen. 1 : 25,000. 1. Fődolomit. 2. Dachstein-typusú mészkő. 3. Ttízköves rhynchonellás fácziesz. 4. Vörös brachio­podás mészkő. 5. Crinoideás és brachiopodás mészkő. 6. Vörös czefalopodás mészkő. 7. Mangán­tartalmú radioláriás tűzkő. 8. Posidonomyás mészkő. 9. Kovasavas márga. 10. Tithon. 11. Lösz. A déli Bakony egész jurasorozatának egymásra következését a Tűzköves­hegyen a legszebben észlelhetjük (4. ábra). A dűlési viszonyok alapján az egyes képződményeknek nagy vastagsága itt is valószínűleg vetődésekkel magyarázható, a melyek azonban a kedvezőtlen helyi viszonyok miatt biztosan nem észlelhetők. A térképen kijelölt juraképződmények egyes helyekre szorítkozva kisebb­nagyobb és többé-kevésbbé elszigetelt foltokban jelennek m^g, a melyek látszólag

Next

/
Oldalképek
Tartalom