A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei
II. TELEPÜLÉSI VISZONYOK. A juraképződmények szempontjából itt tárgyalt terület nem képez önálló geográfiái egységet, hanem hozzásimul a keletre eső triászvidékhez s nyugat felé harmadkorú rétegekkel van borítva. Tájképileg hepe-hupás, egyenetlen térszínt ad, a melynek elemei nincsenek éles ellentétben egymással, nincsenek mély völgyei s magas hegyei, hanem közel egyforma magasságúak ezek. Azt sem mondhatjuk, hogy a terület tektonikája különösebb módon visszatükröződnék a térszínen. Kiegyenlítette az egykor talán nagy egyenetlenségeket az idők folyamán működött dinamikai tényezők sora s kitöltötték azokat a fiatalabb képződmények. Területünk juraképződményeinek települése erősen zavart; a milyen változatos kifejlődésben, olyan a településében is. Törések járják át, a melyek sokszor igen kis távolságon belül megváltoztatják a dűlési irányokat. Nem ritkák a törések mentén keletkezett lehajlások sem, a melyek azonban nehezen észlelhetők. Általában előre- , ,, , , , , .... 1. abra. belső liaszkoru kovasavas márga gyuredezese bocsátható, hogy a területre eső a Gombás-puszta mellett, törések pontos kijelölése keresztülvihetetlen. Csak egy-két helyen mutathatók ki ezek, a hol a törések mentén feltűnően különböző korú képződmények kerülnek szembe. így van ez például Úrkúton. A legtöbb helyen azonban egyugyanazon korú rétegekben mutatkoznak törések, a melyek jelenlétüket csak az eltérő dűléssel árulják el. Rendszeres gyűrődésre utaló nyomok teljesen hiányoznak. Egyes képződmények azonban érdekes másodlagos gyűrődést szenvedtek a törésekkel járó mozgásokkal kapcsolatban. Szépen feltár efféle jelenséget a Gombás-puszta mellett levő vasúti bevágás, a hol a felső liászmárga kis távolságban mintegy négy redőt mutat (1. ábra).
