A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei
9 A déli Ba kony jura rétegei. 2. Tűzköves rhynchonellás fácziesz. A liász legmélyebb szintjét alkotó tömött mészkövek felső rétegeiben előforduló tűzkőgumók adják ennek a képződménynek a felső határát. Felfelé a mésztartalom mindig fogy, míg végre alárendelt mennyiségre redukálódik, úgy hogy a tűzkő túlsúlyra jutva, vékony rétegeket alkot. Keletkezési viszonyaiban ez a tűzkőves réteg feltétlenül eltér az alatta levő mészkőtől, azért attól elkülöníthető. A kőzet szine szennyesfehér, sárgás vagy szürkés, helyenként vörhenyes. Anyaga tömött, helyenként sejtes vagy a kihullott kövületek helyeitől üreges (Úrkút). Vékony csiszolatban nem egynemű, hanem sötétebbnek látszó tömöttebb részek teszik változatossá. Faunája, a milyen ritkán gyűjthető, olyan kevéssé változatos is. Jellemzők mikrofaunájában a spongiatűk, a melyek meg nem határozható monactinellidákon kívül leginkább tetractinellidák a stcllata-iélék közül. 1 Ezenkívül a következő foraminiferák fordultak elő a vizsgált csiszolatokban : 2 Dentalina pauperata D'ORB. Vaginulina legumen L. sp. Frondicularia cfr. lanceolafh H ÄUSL. » pupiformis H ÄUSL. Radiolariák azonban nem fordultak elő a vizsgált csiszolatokban. Az említetteken kívül egyéb kövületek csak két helyről kerültek elő. Az egyik előfordulási hely Úrkút, a hol brachiopodák, főként rhynchonellák gyűjthetők s a honnan BÖCKH a következő faunát közölte: Cidaris cfr. rhopalophora ZITT. Spiriferina cfr. brevirostris OPP. » angulata OPP. Rhynchonella cfr. Gütnbeli OPP. Greppini OPP. var. palmata » urkutica BÖCKH. [OPP. Rhynchonella cfr. belemnitica Qu. sp » Matyasovskyi BÖCKH. sp. Terebratula cfr. aspasia MGH. Waldheimia linguata BÖCKH. » Partschi OPP. Ezekből a rétegekből Úrkúton újabb alakot nem gyűjtöttem, hanem a városlőd—úrkúti K—Ny-i határárokban egy Arietitcs-1 találtam, a mely közelebbről meg nem határozható ugyan, de az A. Cordieri ÚAN.-ra 1 emlékeztet sűrű bordázottsága és magas kanyarulataiban, valamint jól fejlett tarajában. Egyéb kövületeket ezekből a rétegekből nem gyűjthettem. A szóban forgó tűzköves rhynchonellás mészkövekhez hasonló rétegeket az északi Alpokból ismerünk, 2 a hol azonban ezek kösseni rétegekre települnek s valószínűleg mélyebbek a bakonyi rétegeknél. Ezek az alpesi rétegek azonban néhány brachiopodán kívül főként gazdag spongia-faunájuk által tűnnek ki. A déli Alpok kovasavas rétegei faunában eltérnek s mélyebb szintbe tartoznak. 1 L. DUNIKOWSKY : Die Spongien, Radiolarien und Foraminiferen d. untere Schichten v. Schafberg ; Denkschr. d. k. Ak. d. Wiss. Wien. Bd. 45. 1882. 2 ISSLER: Beitr. z. Stratigr. u. Mikrofauna d. Lias in Schwaben; Palaeontogr. Bd. 55. 1908.