A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Jaekel Ottó: Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből
70 Placochelys placodonta J aekel. foglalhatott helyet, még pedig a három lap egyike a vápában feküdt, míg a másik kettő a szomszédos medenczecsonttal érintkezett. De vájjon a szóban forgó csontban csípőcsontot, ülőcsontot vagy szeméremcsontot kell-e keresnünk, alig lesz eldönthető, mert a csontnak disztális vége nem maradt fenn, a proximális részek pedig mind egyenlők lehettek. A mellékelt szövegábrán (47. ábra) látható egy teknős (Hydromedusa) jobboldali medenczéje (eredetije a berlini zool. múzeumban), felül a csipőcsont, jobbfelől a fancsont, baloldalt az ülőcsont. Az ábra mutatja, hogy egy teknősíéle állaton mily nagyf mértékű lehet az egyes elemek hasonlatossága. Egyetlen mozzanat azonban a Placochelys csontján közelebbi meghatározásra feljogosíthat, s ez a sajnos megrongált felsőszélnek divergens csontszerkezete. Az ezáltal jelzett, körülbelül egyenlő erős két csontosodási irány esetleg a két kereszttájéki bordára utalhat, a melyek a csúszómászóknál eredetileg és szabály szerint a medenczével függnek össze. A másik két medenczecsontnak, jelesen az ülőcsontnak (os ischii) és fancsontnak (os pubis) talán töredékeit tűnteti fel a VI. tábla 3. és 4. ábrája, a melyeket ebben az esetben valószínűleg a csontok disztális kiszélesedett részeinek kell tekintenünk és ezek a csontok a mellett szólnának, hogy a medenczeövnek hasoldali részei úszó tengeri állatoknál normálisan vannak kifejlődve. HuENÉ-nek 1 az az adata, hogy nálam olyan fancsontot látott volna, a mely az Eunothosaurus africanus SEELEYéhez hasonlított volna, csak a VI. tábla 4. ábrájára vonatkozhatott, s így messzemenő megszorításra szorul. Az Eunothosaurussal való ily értelmű összehasonlításoktól már azért is tartózkodnunk kell, mert ennek az alaknak fancsontja szintén csak egyetlen tökéletlen töredékben ismeretes, s a Placochelys kérdéses darabján a fancsontnak éppen jellemző hátsó széle a borított lyuk-kai (foramen obturatorium) hiányzik és a meglevő maradékok alapján nem is egészíthető ki. 47. ábra. A Hydromedusa jobboldali medenczeöve. Fent a csipőcsont (ilium), jobboldalt az ülőcsont (ischium), baloldalt a fancsont (pubis). Négyszeresen nagyítva. A SZABAD VÉGTAGOK VÁZA. A Placochelys szabad végtagját alkotó csontok közül a következők maradtak reánk. 1. a felkarcsont (VII tábla, 1. ábra). 2. a másik oldali felkarcsont disztális vége. 1 F. v. HUENE : Übersicht über die Reptilien der Trias, 1. c. 19. lap.
