A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Jaekel Ottó: Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből
48 Placochelys placodonta J aekel. keztem beilleszteni. A IX. tábla 2. ábráján látható töredéken hiányzik az oldalperem, nem mutatja a nagy búbok szabályos elrendeződését, nincs boltozata, s nem látható rajta a búbkúpok feltűnő hajlása. Ezek után nem valószínűtlen, hogy ez a darab, a X. táblán bemutatott rekonstruált pánczél közepén foglalhatott helyet. A IX. tábla 1. ábráján feltüntetett darabon erős hajlás vehető észre, a miből arra következtethetünk, hogy a pánczél peremén volt a helye. A kicsiny pikkelyszerű oldalbúbok alak és hajlás tekintetében nem egyeznek meg a 3. ábrán feltüntetett oldalpere33. ábra. A Placochelys hátpánczélja egyik búbjának szövettani szerkezete, erősen nagyítva A nagy, feketére színezett velőcsatornák között az alapállományban egyrészt rostok, melyek majdnem derékszög alatt keresztezik egymást, másrészt sűrűn egymás mellé csoportosuló csontsejtek (osteoblastok) láthatók, melyeknek viszonylagosan vékony, mindjárt elágazó primitiv csövecskéi az elmeszesedett alapállományba nyúlnak be. méivel. Másrészről a búbok itt a képen világosan jobbra hajlanak. Ha tehát kellő helyzetbe hoztuk magunk előtt a darabot, máshová nem is helyezhetjük, mint az elülső oldalperemhez. Mivel a IX. táblán látható, lefelé fordult búbok legélesebben mutatják a perem szerkezetét, valószínű, hogy e darabnak a pánczél bal felülső sarkának alkotásában volt része, úgy a mint ez rekonstruálva a X. táblán látható. Ilyen elrendezés mellett a IX. táblán balfelől levő búbok alakjából és fekvéséből kifolyólag, arra lehetne következtetni, hogy az elülső párkány nem haladt csak egyszerűen haránt irányban, hanem kis ívet is írt le.