A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák
26 Bakonyi triászkorú ostracodák. Loxoconcha pusilla B RADYR OBERTSON ? IV. t. 9.,, 10. ábra. 1870. Loxoconcha pusilla BRADY ET ROBERTSON: The Ostracoda and Foraminifera of Tidal Rivers. Ann. a. Mag. Nat. Hist. ser. IV. vol. VI., VIII. t., 1 — 3. á., 23. o. 1889. Loxoconcha pusilla BRADY ET ROBERTSON. BRADY-NORMAN: A Monograph of the marine and freshwater Ostracoda of the North Atlantic and of North-Western Europe. I. Dublin, 1889. Roy. Dublin Soc. XVII. t., 24., 25. á., 186. o. Hossza: 0'69 mm., magassága: 0'38 mm., átmérője: 0'25 mm. Alakjára nézve nagyon hasonlít a Loxoconcha Annae-hoz, leginkább abban tér el, hogy a felület sima. BRADY-ROBERTSON-NORMAN ezen fajt Anglia és Hollandia partvidékein találta 1 —180 m. mélységben, mint kövületet nem ismeri. Az én példányomat egész bizonyosan azonosítani nein lehet, minthogy ez csak kőbél, melyen azonban a héj szerkezetét némikép gyanítani lehet a felületen mutatkozó elmosódott hálózatos rajzban, pontozottságban. Ritka az iszkahegyi werfeni palában. Loxoconcha pannonica n. sp. IV. t. 6—8. ábra. Hossza: 048 mm., magassága : 0"32 mm., átmérője: 0'27 mm. Oldalról nézve a kagylónak lekerekített téglalapalakja van. Mindkét csúcsszegély tompán kerekített, még pedig a mellső egyenlőtlenül, a hátulsó egyenletesen. A hasoldali kagylószegély majdnem egyenes lefutású, mellső harmadában kis zúgot alkot, a hátoldali igen gyengén ívelt. A belső peremlemez széles övű, a kagylószegély és peremlemez érintkezési helyéről likacscsatornák indulnak ki, egymáshoz közel állanak, egyszerű lefutásúak. Felülről nézve a kagylók tojásformájúak, az oldalvonal egyenletes íveltségű. A kagyló fala igen vastag, nem jó megtartású. A bakonyi Protrachyceras Reitzi szint tufás-márgás rétegeiből Felsőörsről egy példányban került elő. Alakjára nézve nagy hasonlóság mutatkozik a SEQUENZA-ÍÓI 1 Olaszország terzierjéből leírt Loxoconcha maculatopunctata SEQU.-hoz, melytől leginkább a két csúcsszegély szerkezete által tér el s abban, hogy annál jóval, majdnem felényivel kisebb. Loxoconcha ? sp. IV. t. 14., 15. ábra. Hossza: 0'67 mm., magassága: 0'49 mm., átmérője: 0'15 mm. A kagyló majdnem ellipszis alakú, a hátulsó csúcsszegély egyenletesen letompított, a mellső ferdén leszelt. A két oldali kagylószegély igen gyengén ívelt. Felülről nézve a kagylók nagyon megnyúlt csónakformát mutatnak. A kagyló nagyon rossz megtartású, bizonyossággal meg nem határozható. Igen ritka a veszprémi Jeruzsálemhegyről a veszprémi márga kékesszürke, mélyebb, barnán málló rétegeiből. 1 SEQUENZA: Le formazioni terziarie nella provincia di Reggio (Calabria) Róma, 1879. XVII. t., 1. á., 291. o.
