A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák

21 Bakonyi triászkorú ostracodák. Ez a faj alakját tekintve teljesen a Cypris nem képviselőire emlékeztet; izom­benyomatát, az egyes benyomatok elhelyezkedési módját tekintve pedig a Bairdiidae család képviselőire enged következtetni s nagyon emlékeztet a Cytherella serrulata BRADY-NoRMAN-ra 1 is, melynek izombenyomata nagyon hasonlít az én példányaimé­hoz, de azok száma jóval több s nincsenek meg a Cytherella serrulata-nk\ a köröskörül elhelyezkedő, kisebb izombenyomatok sem, melyek az én példányaimnál olyan jellegzetesen feltűnnek. Tekintetbe véve a felsorolt hasonlóságokat és különb­ségeket, melyek a fönnt leírt fajt az imént említett nemekhez, illetve fajokhoz hozzák közel kapcsolatba, egész határozottsággal egyik nembe sem sorolhatom, csak felté­telesen a Bairdia nembe az izombenyomatok számára és elhelyezkedési viszonyaira való tekintettel, azonban ha a későbbi vizsgálatok új nem felállítását tennék szük­ségessé, javaslom, hogy mint új, Hungarella név alatt vezettessék be az irodalomba. Bairdia (?) problematica n. sp., var. reniformis n. var. II. t. 19—23. ábra. Hossza: 0'71 mm., magassága: 0'48 mm., átmérője: 0'4 mm. Úgy oldalról, mint felülről nézve nagyon hasonlít a Bairdia (?) problematica­hoz, melytől leginkább abban tér el, hogy hátoldali kagylószegélye nem olyan erősen ívelt, mint azé, minek következtében nem magas, hanem szabályos veseformájú. A csúcsszegélyek belső kagylószegélye is megegyező, de úgy tűnik fel egyes pél­dányokon, hogy likacscsatornás szerkezete van. Két példánynál a hátulsó csúcs­szegély mellső részén hatalmas, erős tüske emelkedik. Felülről nézve szabályosabb tojásformát mutat, mint a Bairdia (?) problematica. A kagyló falazata, szerkezete, izombenyomatának alakja majdnem teljesen megegyezik az előbbivel, azzal a különbséggel, hogy az alsó sorban több izombe­nyomat van. A nagy számmal előforduló fiatal példányok a kifejlettekkel meg­egyeznek. Igen közönséges, éppen úgy, mint a Bairdia (?) problematica ugyanazon helyek­ről, még pedig a felsőörsi tridentinus-os mészkő márgás rétegeiből s a csopaki völgy estheria-s márgájából. Az előbbivel együtt a Bakony jellemző ostracoda kövülete. Néhány példányban a veszprémi Anyos-utczai márgából is előkerült. A Bairdia (?) problematica-val való nagy hasonlósága miatt ezen faj varietá­sának minősítem. Bairdia (?) Kochi n. sp. II. t. 24—27. ábra. Hossza: 0'53 mm., magassága: 0'38 mm., átmérője: 0'32 mm. A kagyló mellső harmadában valamivel magasabb, mint a hátulsóban. Mind­két csúcsszegély tompa szögletet formál, majdnem egyforma lejtővel mennek át a hát- és baloldali kagylószegélybe. A baloldali kagylószegély majdnem teljesen egyenes vonalat ír le, a hátoldali a hátulsó csúcsszegély felé lassan lejtősödik. A mellső csúcsszegély belső szegélye elég széles övű, likacscsatornái nincsenek. 1 BRADY-NORMAN: A Monograph of the marine and freshwater Ostracoda of the North Atlantic and of North-Western Europe. Roy. Dublin Soc. II. 1896., LXVI. t., 9. á., 712. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom