A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák

LEÍRÓ RÉSZ. CYPRIDIDAE. Pontocypris. Pontocypris rara n. sp. I. t. 5. ábra. Hossza: 0'49 mm., magassága: 0'22 mm. A mellső csúcs jóval magasabb, mint a hátulsó; szabályosan, tompán kere­kített, mindkét kagylószegélybe észrevétlenül olvad bele. A hasoldali kagylószegély alig észrevehetően öblösödő, észrevétlenül egyesül a hátulsó csúcsszegélylyel. A hát­oldali kagylószegély hátrafelé lejtősödő szabályos ívet ír le. Belső szerkezet nem ismerhető fel. Felülről nézve a kagylók szabályos csónakformát mutatnak. A kagyló falazata vékony, felülete nagyon finoman pontozott. Csak egy példánya ismeretes a veszprém-jutasi vasútvonal (VI. szelv. g—h tag) feltárásából. A leírt faj nagyon hasonlít a Pontocypris trigonalis JONES-HINDE-hoz, 1 melyiyel úgy alakjára, mint nagyságára nézve majdnem teljesen megegyezik, de eltér tőle abban, hogy annak hátulsó csúcsa jóval hegyesebb, mint az én példányomé. BAIRDIIDAE. Bairdia. Bairdia pannonica. n. sp. I. t. 1—4. ábra. Hossza: 0'61 mm., magassága: 0'32 mm., átmérője: 019 mm. A kagylók oldalról nézve megnyúlt veseformájúak, a mellső rész valamivel magasabb, mint a hátulsó. A mellső csúcsszegély tompán, egyenletesen kerekített, a hasoldali kagylószegélylyel mély öblöt, a hátoldalival tompa szögletet alkot. A has­oldali kagylószegély egyenes lefutású, észrevétlenül megy a hátulsó csúcsszegélybe; a hátoldali menedékes lejtővel halad a felé, melyiyel tompa szögletben egyesül. 1 JONES-HINDE : A Supplementary Monograph of the cretaceous Entomostraca of England and Ireland. Pal. Soc. 1890, III. t. 25., 26. á., IV. t. 1., 2. á., 3. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom