A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Frech Frigyes: Pótló jegyzetek a bakonyi triász cephalopodáihoz és kagylóihoz

25 Pótló jegyzetek a bakonyi triász ceplialopodáihoz és kagylóihoz. Estheria Lóczyi n. sp. A német «Lettenkohle» Estheria minuta alakjától, 2 a mely Felsősziléziából, 3 a Bayreuth melletti Bodenmühleről, 4 Würzburgból 5 és Crailsheimből típusos példányok­ban van előttem, a magyar alak rövidebb oldalának hiányzó letompulásával külön­bözik. A magyar fajon a felső él csaknem a héjacskák leghosszabb kiterjedésének felel meg. A díszítés azonban a német alakon ugyanaz, mint a magyaron, sőt annyira, hogy a belső növedékbordák sokkal durvábban képződtek ki, mint a külső növedékvonalak (V. ö. 29. ábra és GOLDFUSS : Petrefacta Germaniae 113. tábla, 5. ábra). Minthogy az összehasonlításul lerajzolt würzburgi darab nem eléggé jó állapotú, azért a GoLDFUSS-féle ábra körvonalát illesztet­30. ábra. Estheria Kubaczeki VOLZ. 4: 1. Alsó kagylómész, Gogolin, Felső-Szilézia. VOLZ utáni kópia. tem hozzá. A némileg változó körvonal az új fajon legjobban megegyezik a felső­sziléziai alsó kagylómészből való Esth. Kubaczeki VOLZ. 6 körvonalával. A finom csíkozás azonos ismérve többek között a raetiai Estheria Hausmanni 1 1 A szóbanforgó fajnak az Estheria minuta-vA való közeli rokonsága LÓCZY LAJOS figyelmét nem kerülte ki; azért ezt a fontos fajt az ő tiszteletére nevezem el. 2 GOLDF. Petrefacta Germaniae 113. tábla, 5. ábra. 3 Wilmsdorf det. ROEMER F.: a breslaui múzeumban. 4 Det. BEYRICH E.: Museum für Naturkunde, Berlin. 5 Det. SANDBERGER. 6 Zeitschr. d. deutschen geolog. Gesellschaft, 1896. 26 tábla, 1. ábra. 7 Det. BEYRICH E.: a berlini múzeumban. b 29. a, h ábra. Estheria Lóczyi 8.1. Veszprém, a két­teknös fiatal példány, b felnőtt példány 4: 1. A körvonal az Estheria minuta GOLDFUSS utáni kópiája. 29. c ábra. Estheria minuta Lctten­keupcr Würzburg (Det. SANDBERGER), a breslaui múzeumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom