A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
48 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. nautilus Fischeri MOJS. (ugyanott 4. tábla, 4. ábra) közé esik. A Pleuronautilus superbus-on teljesen hiányzanak a spirális csíkok az oldalfelületeken, a Pleuronautilus Fischeri-n igen erősen ki vannak képződve, úgy hogy a bordákat világos csomókkal födve látjuk. A Pleuronautilus Semseyi ebben a tekintetben mindkettő között a közepet foglalja el, egyébként azonban nem éppen lényegtelenül különbözik. A kanyarulatok nem úgy, mint a Pleuronautilus superbuson, a középen hézagosak, hanem teljesek; a szájnyílás a külső oldalon beöblösödött, nem úgy, mint a Pleuronautilus superbus-or\, előrehajlott («Encoiloceras» HYATT). Nagyban és egészben a magasabb középtriasz plcuronautilusai közeli vonatkozásokat mutatnak egymáshoz. így hasonlít a Pleuronautilus Semseyi a csaknem ugyanegyidős Pleuronautilus ampezzanus (LORETZ) fajhoz Mojsisovics-nál l\ csupán a spirális csíkok hiányzanak az alpesi fajon és a csomók eltérők. Másrészt a DIENER-ÍŐI a vörös Schlernplateau-rétegeiből leírt Pleuronautilus cf. Tommasii PARONA 2 a Pleuronautilus Semseyi-hez csak kevés hasonlatosságot mutat. Mindenekfölött a déltiroli alak két erős, a hátat határoló hosszanti bordát mutat. A harántbordák haladása általában a Pl. Tommasii fajéra emlékeztet és továbbá a Pl. Cornaliae STOPPANI (Mojsisovics-nál 3) fajéra, a mely egyebekben közeli rokona, azonban magasabb korú. A szájnyílás egyébkénti haladása (XI. tábla, l^ábra), az utolsó radiális borda lehúzódása és a szájszegélynek a varratra való karélyszerű előrehajlása ismét a Pleuronautilus superbus fajra emlékeztetnek. A sipho, miként ezen csoportban mindig, közel fekszik a felső peremhez és úgy látszik, hogy teljes siphonális tölcsér foglalja be; legalább is egy példányon, a melynek kamrái üresen maradtak, a sipho minden oldalról kifejthető volt. A varrat a külső oldalon egyenes vonalban halad és egy lekerekített oldali, valamint egy világos, azonban hasonlókép lapos belső karélyt alkot. Termőhelyei: 7 példány, részben tetemesebb nagyságúak, a Jeruzsálemhegy Veszprémi-márgáiban, és a Templom-utczában, a XI. szelvény e—g rétegeiben. Ezt a pompás és ritka tökéletesen megmaradt fajt, Magyaroszág legnagyobb triaszbeli nautilida-a\ak)át, a természetudományok nagylelkű támogatójának, SEMSEI dr. SEMSEY ANDOR úrnak a tiszteletére nevezem el. NEM: TEMNOCHEILOS. ALNEM: FOORDICERAS HYATT emend. HYATT azon kísérlete, hogy a nautilidák új rendszertanát megállapítsa, bár helyes szempontokból indul ki, részleteiben épp oly kevéssé sikerült, mint az ő ammonea-csoportosítása. Sok nemet csupán idegen munkák ábráira alapított; így a Foordiceras-nak (typ. Nautilus Goliathus WAAG .) háromoldalú keresztmetszetének kell lenni, míg a Germanonautilus MOJS. (typ. Nautilus bidorsatus ScHL.)-nak négyoldalú keresztmetszetével kellene jellemezve lenni. De már most a Nautilus Goliathus kereszt1 Cephalop. Mediterr. Trias, 84. tábla. 2 Ennek eredetijéhez csak K OKEN tanár úr szívességéből férhettem hozzá. 3 Cephalop. Mediterr. Trias, 84. tábla, 2—3. ábrák.
