A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
22 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. ß) A nyergek és karélyok kerekívűek, erősebben fogazottak és mélyen egymásba nyúlnak, azaz összefogazottak : Trachyceras Archelaus LBE. Typ. A. var. nov. laevior. » pseudo-Archelaus BÖCKH. » pseudo-Archelaus var. nov. glabra. 26. old. » Neumayri MOJS. y) A nyergek és karélyok csúcsosívűek, erősen fogazottak és mélyen egymásba nyulók : Trachyceras ladinum MOJS. 1 26. old. » longobardicum MOJS. Trachyceras Curionii MOJS. mut. nov. rabra (Protrachyceras). IV. tábla, la, b ábrák. Egy nagy példány, a melynek csak részben maradt meg a lakókamrája s a mely Vámos-Katrabocza vörös wengeni-rétegeiből került ki, bordázatában és növekedési viszonyaiban pontosan megegyezik a buchensteini szint régibb alakjaival. Az összehasonlítást annál nagyobb pontossággal végezhettem, minthogy a magyar példány majdnem pontosan ugyanolyan nagyságú, mint MOJSISOVICS ábrája. 2 Varrataik is megegyeznek. A belső kanyarulatok a rendkívül durva tövisek öt spirálisát mutatják, a melyek között a bordák csak kevéssé vannak kialakulva. Az egyetlen különbség abban van, hogy a fiatalabb alak keresztmetszetben sokkal szélesebb, mint a régebbi alak. A csekély eltérés mellett csupán mutácziónevet ajánlatos neki adni. De mindenesetre figyelemreméltó dolog egy alig változó régi alaknak a magasabb zónába való fölkerülése. Két további lakókamra-töredék a fajnak aránylag gyakori föllépésére utal. Az egyik különösen nagy és durva, csak elmosódott bütykökkel fedett bordákat visel ; a töredék magassága 8 cm. körül van. A teljes darab átmérőjét mintegy 30 cm.-re becsülöm. A legteljesebb példányon a varratokat is kiszabadíthattam a lakókamra határáról ; ezek — daczára, hogy a kanyarulat valamivel magasabb — általában megegyeznek MOJSISOVICS idézett ábrázolásával. A belső oldalon aránylag széles, sokfélekép fogazott belső oldalkarélyt, egy keskeny nyerget és kétcsúcsú, nem éppen hosszú antisiphonális karélyt figyelhettem meg. A MOJSISOVICS ábrázolásával szemben világosan látható különbség : az externális és a köldöktüskék erősebb kifejlődése, csupán a kedvezőbb megmaradásban gyökerezik. 1 Erről a gyakori fajról, a melyet lényegében már DIENER helyesen határozott meg, csak azt jegyzem meg, hogy a katraboczai vörös mészből kikerült példányok a közepes nagyságot nem lépik túl. Ellenben a szürke füredi-mészben olyan óriási példányok töredékeire is akadtak, a melyek MOJSISOVICS (Mediterrane Trias-Cephalopoden) 15. táblabeli ábráit megközelítik. Ez az utóbbi előfordulás teljesen megegyezik a déltiroli Wengen lelethelylyel, a melyet saját tapasztalataimból ismerek; itt is gyűjtöttem a Trachyceras ladinum nagy példányait a Daonella Lommeli és Monophyllites wengensis-sze\ együtt. i Cephalopoden der Mediterranen Triasprovinz; 14. tábla, 1. ábra.
