A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Böckh János - Lóczy Lajos: Néhány rhaetiai korú kövület zalavármegyei Rezi vidékéről és újabb ottani gyűjtések eredménye
A Keszthelytől NNW-felé fekvő R e z i község közelében még 1871. évi felvételeim alkalmával az utóbb nevezett községből a Keszthelynek tartó országút - Battyánhát nevű magaslatán, az általam a fődolomithoz sorolt kőzeten, három kisebb foltot jelöltem ki az 1:28,800 méretű akkori eredeti felvételi lapomon, amelyek az e vidékről még annak idején a m. kir. földtani intézet által közölt, 1:144.000 méretű Z1 : J Sümeg-Zalaegerszeg vidéke czimű geologiai térképen is fel vannak tüntetve; még pedig akkori felfogásom szerint, mint rhaetiai előjövetelek. Ezek aljában, miként említém, a fődolomit nyugszik, közvetlen fedőjüket löszféle anyagon vagy televényen kívül egyéb nem képezi, különösen nem láttam ott semmit, a mit az úgynevezett felső dachsteinmészre vagy az alsó liaszra lehetett volna magyarázni, mely utóbbit csak jóval tovább észak felé, Sümegnél mutathattam ki. 1 Sárgás, bitumenes mészmárga alkotja ezt a rhaetiai kőzetet, mely a legdélibb, legnagyobb felbukkanásban valamikor kőfejtőkkel lett megbontva és vékonyabb rétegzésű, de kövületekre itt nem akadhattam. A Rezi faluhoz közelebb fekvő előjövetel helyét nekem mint Akasztódomb jelölték meg a lakosok s ennek teteje kis gödrében ugyancsak a bitumenes sárgás mészmárga, némely darabjánál már inkább világosbarnás márgás mész volt látható; az előbb mondott vékony palás lemezes márgás meszet itt kevésbé láttam. Az Akasztó-domb kőzeteiben a feltárás silánysága daczára kövületekre akadtam, a melyek fel említendők ; még pedig a következőket gyűjthettem : Mytilus minutus GOLDF. (= Modiola minuta QUENST) Pecten Hehlii D'ORB (= Pecten glaber Hehl ZIETEN-nél). Ez a két kövület egyugyanazon darabon fordul elő. 1 A keszthelyi hegység általános reambuláló bejárása közben 1907 késő őszén nemcsak a Rezi közelében fekvő Akasztódomb rhaetiai fossziliáiból gyűjtöttem új anyagot, hanem a gróf FHSTETics-féle erdő-rengeteg egyéb helyein is sikerült a fődolomitnál egyéb képződményre is akadnom. A Büdőskút nevű erdőstelep közelében több helyen vannak az erdőben elhagyott mészégetők. Ezekre vadászgatva, a dolomit között a teleptől keletre fekvő Boncsoshegyen, majd a Lesencze-németfalusi völgy felső elágazásának hegyorrtetején találtam kicsiny mészkőkibukkanásokra, melyek kőzete az Akasztódomb bitumenes márgás mészkőlapjaira emlékeztettek. A lesencze-németfalusi völgy hátterében, azonban már fenn a platón veres márgás mészkőben az Avicula coutorta PORTL. és az Auatina praecursor QUENST. maradványait vélem felismerhetni. Az Akasztódombon 1908 tavaszán is gyűjtögettem. A gyűjtött anyag, melyet még gyarapítani fogunk, tüzetes feldolgozása ezutáni feladat lesz. Minthogy azonban a túladunai részen ez az egyedüli hely, mely a kösszeni rétegek fosszilis faunáját bővebben tartalmazza, helyén valónak tartom, hogy a tőlem gyűjtött fossziliák gyakoribb alakjait már itt felsoroljam. A lelethely érdemes 38 év előtti fölfedezőjétől, nagysúri BÖCKH JÁNOS miniszteri tanácsos úrtól fent elősorolt hat kagylófajon kívül, a melyeket én is több példányban találtam, az elhozott,
