A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEK. Tekintettel a faunák fejlődésére az alsótriász feldolgozása a következő eredményeket adja: 1. A diadikus molluszkák ivadékai aránylag szórványosak és lényegükben a seisi rétegekre szorítkoznak; ehhez a típushoz tartoznak a szórványos Bellerophcn, a Gervilleia Murcliisoni és Pseudomonotis aurita. Csak a plcuroncctites és prospondylus mennek föl a diaszból a kagylósmészig. Néhány egyéb alak, mint a spirorbis, lingula és a myoconcha az indifferens, kevéssé változó csoporthoz tartoznak 2. A meszes üledékek szaporodásával a c a m p i 1 e i rétegekben az alaksorozatok képviselői is beköszöntenek, a melyek a németországi kagylós mészben és az oczeánikus középtriászban túlnyomóak. Ide tartoznak különösen gervilleiák, myophonák és pectenek {yclopecten és entolium), valamint az enantiostreon. 3. A PseudomonotisTajok alakdús fejlődése jellemzi az alsótriászt. 4. A Tirolites márgákban az ammoneák szórványos volta, a korálok és echinodermák teljes hiánya, valamint a brachiopodák teljes távolléte azt bizonyítja, hogy a magyarországi és alpesi alsótriász homokos-iszapos tengerének' c földközi tenger minden lényeges ismérve megvolt. 5. A diasztól való különbsége és a kagylós mész szel való hasonlósága, a mit az ó-triadikus fauna felmutat, megfelel a mezozoikum cs a paleozoikum között levő hézagnak. A északeurópai zechsteini tenger teljesen beszáradt volt és a bellcrophon-mész délalpesi tengere hasonlóan csal cnem teljesen eltűnt, a mikor az alsótriászbeli ingresszió és transgresszió kezdődött.