A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
48 A wer feni rétegek vezérkövületei. 14 3. Felső rőt h lapok Tirolites Cassianus, Natiria costata, Myophoria costata fajokkal: ezen rétegek felső részében egy myophoriás pad tűnik föl. II. 2. Gastropodás oolith telve Holopella gracilior fajjal. I. 1. Alsó röthlapok, felső padjaikon Pseudomonotis Clarai és aurita fajokkal. Minthogy a gastropodás oolithok a valódi werfeni paláslapokkal váltakoznak, igen nevezetes sztratigrafiai és facziesbeli megegyezés adódik ki a kelet és nyugat között. A német tarka homokkővel való összehasonlítás czéljából a Gervilleia Murchisoni GEIN. var. pannonica BITTN. előfordulása Magyarországon fontos. A középső tarka homokkő egy középnémet és magyar fajának közel rokonsága szépen megerősíti KOENEN 1 azon joggal hangoztatott felfogását, hogy a német tarka homokkő 1 i m n i k u s, illetőleg földközi tengeri képződésű. KOENEN A. jogosan hangoztatja, hogy egy sósvizi kagylónak Középnémetországban való széles elterjedése a legjobb ellenbizonyíték azon hipotézis ellen, a mely a diász és triász vörös homokköveit «sivatagképződéssé» óhajtaná minősíteni. Ha azonban most már bebizonyítható, hogy a középső tarka homokkő periódusában egy sósvizi kagyló, alig megkülönböztethető helyi változatokban a Balatontól egész Göttingáig elterjedt volt, úgy a tarka homokkő tisztán aeolikus keletkezésének a hipotézise minden tekintetben gyarló. A tagoltságnak ez a rendkívüli egyenletessége mindenekfölött azért nevezetes, mert Déltiroltól a Balatonig kétségtelenül sikér tenger terült el és minthogy egy ilyenben az üledékeknek megegyező váltakozása ugyanabban az időközben következett be. Ha a föntiek után az alsótriasz osztályozását a «Pseudomonotis-zónák» szerint akarjuk megkísérelni, úgy a következő, Magyarországra és a Keleti Alpokra érvényes általános beosztást adhatjuk. 1 Centralblatt f. Mineralogie etc. 1905.
